Bér- és kávéház

Az MTK alapítás elfeledett helyszínei. I. rész (Teréz körút 10.) MTK legendárium | 65. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

November 16. a kék-fehérek számára mindenkor a klubalapítás ünnepét jelenti. Immár 132 éve tudja ország-világ, hogy egyik legsikeresebb és legrégebbi klubunk 1888. november 16-án született. Ehhez a patinás sporttörténeti tényhez azonban – a hőskor személyein túl – helyszínek is társulnak. Minden „emtékás” magától értetődő természetességgel ismeri az 1888-as évszámot, az alapítás házszáma és első gyűléseik helyszíne, az a bizonyos bér- és kávéház  azonban kevesek előtt ismert. Egyetemes sporttörténeti adósságot törlesztünk, amikor e két helyszín bemutatásába kezdünk, hisz a Szekrényessy-féle lakás a sportdemokrácia születésének helyszínévé is vált...

Az MTK 1888. november 16-án, Szekrényessy Kálmán lakásán, a Teréz körút 10-es számú bérházban alakult meg. A klub 1888-89-es történelmi gyűléseit, az „MTK-firtli”-nek nevezett ős-összejöveteleket pedig Szekrényessy vezetésével az Abbázia kávéházban tartották. A fiatal körúton még minden újnak számított. Épp egy esztendővel korábban indult meg rajta a főváros – és Európa egyik – első villamosjárata. A jó öreg lóvasútat, omnibuszt (a reformkorban a klubalapító atyja Szekrényessy József működtette) ugyan nem szorította ki Pestről e zöldszínre festett ősvillamos, de már Béccsel, Berlinnel vetélkedő világváros álmait sugallta. A berliniek meg is orroltak saját cégükre a Siemensre, amiért Budapesten előbb létesített villamosközlekedést, mint a büszke katonai szellemű birodalmi fővárosban.

Budapest előbb dicsekedhetett villamosjárattal, Berlin viszont magáénak tudhatta a világ legnagyobb sportegyesületét a Berliner Turner-schaft nevű klubot, mely éppen az 1888-as esztendőben ünnepelte negyedszázados jubileumát, s mely egylet ekkor négyezer főt számlált

A 2016-ban megjelent MTK születése című klubkrónika előtt egyik sporttörténeti munka sem közölt egyebet az alapítás helyszínéről, minthogy az a Teréz körút egyik házában történt. Máshol még azt is olvashatjuk, miszerint a Teréz körúti Samassa-házban alakult az egylet. E két információ egyfelől valós, másfelől azonban helytelen, és mint ilyen félrevezető, hisz Szekrényessy otthona nem a Samassa-házban, hanem közvetlenül a mellette lévő Teréz körút 10-es szám alatt, az Abbázia kávéháztól a Király utca felé eső második ház, körútra tekintő elegáns első emeleti lakásában volt.

Ebben az elegáns lakásában gyakorta megfordult Eötvös Károly, a Vajda, ki egyébiránt Szekrényessy apósával alapította Veszprém első napilapját és a nemzetközi bajnok nagyanyján, Szekrényessy Jánosné szül. /Nagy/ Eötvös Erzsébeten (1774-1842) keresztül a Szekrényessy családdal is rokoni kapcsolatban állt. De idejárt még Klapka György, Görgey Artúr, Thann Károly, Sárkány János Ferenc, Vermes Lajos, gróf Vay Sándor (Sarolta), gróf Károlyi Gábor, Matolay Elek, Pázmándy Dénes stb. stb.

A környezet társadalmi ranghoz mérten reprezentatív, melyben kellő hangsúlyt kaptak Szekrényessy főnemesi és rangos köznemesi elődeinek klenódiumai, egy-egy 17-18. századi tabernákulum, szekreter és falikárpit, néhány finoman metszett üvegholmi és számlálatlan antik ezüst dísztárgy, illetve a mustrás falakon több metszet, kép és olajfestmény.

Empire szekreterében néhány nagybecsű levél Kossuthtól, Garibaldin át gróf Zeppelinig, akivel szoros szakmai értekezést folytatott, de itt kapott helyet országosan egyedülálló bélyeggyűjteménye, könyveinek és tanulmányainak kézirata.  

A polcokon százával sorakoztak katonai, léghajózási és sporttémájú könyvei, majd valamennyi jelentősebb európai nyelven. Tucatszám trófeák, ezüst serlegek, érmek, díszes kiállítású oklevelek és kézzel írt gratulációk, nem egy közülük uralkodói kéz által hitelesítve. Szép, és patinás sport és tudományos múlt relikviái.

A falakon katonai témájú metszetek és festmények, hol csak valaha megfordult és harcolt. Az 1877-es plevnai hadállást föltüntető rajz és egykori híres fegyvertársainak metszett képmásai: Osman pasa, Tefik bej, Gambetta, Mehemed pasa és a nagy Garibaldi gondosan keretezett portréi.

A klub alapítására egybegyűlt fiatalság minden bizonnyal nem győzött ámulattal és mély áhítattal szemlélődni. A látottak minden bizonnyal legjobban a műremekek iránt mélyen érdeklődő Donáth Sándort kerítették hatalmukba, ki épp ekkor alapítja régiségüzletét.

A hideg novemberi napon a patinás cserépkályhában vígan pattogott és ropogott a faláng, mikor az alapítók a nagyszalon ódon asztalát körülülve kezdték meg a híressé vált alakuló értekezletet...

Ezt olvastad már?