Az örök versenyző

Pöltz Anna, az MTK Budapest tizenöt éves, komoly eredményekkel büszkélkedő tőrvívója. Sportsikereit elismerve beválasztották a kék-fehérek legsikeresebb fiatal sportolóit soraiban tudó Brüll Alfréd Akadémiába. Vele beszélgettünk.

– Beszéljünk a kezdetekről! Mikor dőlt el, hogy tőrvívó lesz belőled?

– Nyolcévesen kezdtem vívni, az első négy évet a Vasasban töltöttem, Gyarmati Béla kezei alatt – kezdte kissé izgatottan élete első interjúját Pöltz Anna. – Itt még nem fektettem túl sok időt a vívásba. Egyik ismerősünk ajánlotta az MTK Budapestet és edzőmet, Szelei Istvánt. Nagyon szeretek itt lenni, jól érzem magam, családias a hangulat, bizalom veszi körül a versenyzőket. 

– Sporteredményeid közül melyik sikered a legemlékezetesebb?

– Többszörös országos bajnok vagyok mind egyéniben, mind pedig csapatban. Tizenhárom évesen már junior egyéni bajnokságon bronzérmes voltam, és felnőtt válogatóversenyen is álltam már dobogón. Amikor 2012-ben átkerültem az MTK Budapestbe országos bajnok lettem, ezelőtt is nyertem már, de ez az eddigi sportpályafutásom legemlékezetesebb pillanata, ekkor éreztem először úgy, hogy megérte a vívásba fektetett energia. Sokat köszönhetek edzőmnek, Szelei Istvánnak, ő az, aki a fejlődésemért a legtöbbet tette.

– Milyen adottságok kellenek ahhoz, hogy valakiből sikeres tőröző váljon?

– A Vasasban még párbajtőrözőt szerettek volna csinálni belőlem, de Gyarmati Béla meglátta bennem a tehetséges tőrözőt, ezért átkerültem. A legfontosabb a koncentráció, a pontosság, és a mentális összeszedettség. Igazi csapatembernek érzem magam, ha kell, képes vagyok a hátamon vinni a társaimat. A koncentrációban, és fizikailag kell még fejlődnöm, többször nem vagyok kellően összeszedett, erre jobban kell figyelnem. A hazai versenyeken rendre jól szerepelek, de a nemzetközi megmérettetéseket sokszor túlizgulom.

– Hogy fér meg egymás mellett a magas szintű sportteljesítmény és a magánélet?

– A Xantus János kéttannyelvű gimnázium második osztályába járok. Nehéz összeegyeztetni a kettőt, leginkább arra koncentrálok, hogy jól tanuljak, de a vívás is nagyon fontos számomra, ezért megpróbálom úgy beosztani az időmet, hogy mindkettőre jusson elegendő, és persze ezek mellett fontos a pihenés is.

– A következő szezonra milyen célok lebegnek a szemed előtt?

– Idén csúnya bokasérülésem volt, ez hátráltatott a munkában. Jövő év elején kadet Európa-bajnokságot rendeznek Szerbiában és világbajnokságot Franciaországban. Mindkettőre szeretnék kijutni. Fontos a kadet országos bajnokság is, emellett indulok a junior és a felnőtt ob-n is, ezek a versenyek mind beleszámítanak a kadet ranglistába.

– A Brüll Alfréd Akadémia tagja vagy. Miben segít ez?

– Szép emlék, amikor ünnepélyes keretek között megkaptuk az oklevelet, ekkor úgy éreztem, hogy különleges vagyok, felemelő érzés volt, hogy beválasztottak ebbe a csoportba. Anyagilag is támogat az akadémia, többször kaptunk az utazásainkhoz hozzájárulást.

– Amikor felnősz, hogyan képzeled el akkori életedet?

– A vívás az életem, nagyon szeretem. Olimpiai bajnok akarok lenni, nem is lehet más a célom! Addig persze komoly út vezet. Ki szeretnék jutni több, korosztályos nemzetközi versenyre, és azokon minél jobban teljesíteni! Jól beszélek angolul és németül, a civil életben jogi vonalon, vagy a nemzetközi kapcsolatok területén szeretnék elhelyezkedni.

Ezt olvastad már?