Atlétika
Diósi-Moravcsik Angéla

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán szülei révén vált ismertté az első magyar polgári karácsony leírása 1842-ből

Publikálva: 2020.12.25 Frissítve: 2020.12.23 MTK Budapest

MTK legendárium | 75. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Talán nincsen kék-fehér klubtag és szurkoló, aki ne tudná, hogy Szekrényessy Kálmán (1846-1923) az első magyar úszó és első hazai sportlapalapító révén jött létre az MTK. Sportpályafutásáról viszonylag sokat, magánéletéről kevesebbet, gyermekkoráról pedig vajmi keveset tudhat a sportközönség. Most, karácsony apropóján talán nem érdektelen bepillantanunk a hajdani Úri (ma Budapest V. kerületében lévő Petőfi Sándor) utca 9-es számú Szekrényessy-ház szalonjába, ahol az MTK első világhírű tagja nyolc testvérével együtt felnőtt. A klubalapító anyja 1842-es naplójában jegyezte fel az első honi polgári karácsony menetét, annak eseményeit, így képet kaphatunk a neves sportférfi gyermekkori karácsonyairól.

Szekrényessyné így ír az általa titokban zajló fadíszítésről és a szenteste lefolyásáról:

Dolga távoztával nekiestem a két karácsonyfának és azokat bonbon és gyertyácskákkal ékesítém, Józsiméra két narancsot is kötvén. Közben gróf Niczkyné is jött, de lehetlen vala őt elfogadnom, mert különben nem készültem volna el. A vásznat is hozattam és egy szép darabot 21 pengőforintért kiszemeltem. Marinak szánt holmikat mind rendbeszedvén és kartonba rakván, alighogy készen valék, jött Józsim. Hogy semmi sejtése legyen afelől, hogy ő is Krisztusfát kap, persze azt mondám, hogy Mari számára többeket a kis falnyílásból kikeresvén annyira kimelegedtem, hogy éppen átöltözni valék kénytelen, midőn Niczkyné is itt volt. [...] Midőn beléptünk, az asztal közepén felállított fa narancs és cukrokkal ékítve, már teljes fénnyel ragyoga, kis gyertyácskáitól körözve: a két Zuber, kis Bémer papnevelőjével és örömömre Kammerer Pipszi valának itt. Később Kelle is jött.

Csakhamar az asztal körül uzsonnához ültünk. Még torta is vala, de semmit sem ettem. Nemsokára az inas megsúgá nékem, hogy cselédeink itt vannak kisuhantam s velük át a leányok szobájába. Itt az asztalra minden kirakék. 1. Vég vászon lepedőkre. 2. Valis hat corsette-ra. 3. Hímzett kék thibet főkötőcske. 4. Három hímzett batisztzsebkendő. 5. Ama szép főkötő cerice francia szalag s virágokkal, egy félékű vörös s zöld bársony szalagocskákkal, egy neglizsé rózsaszínnel, s ezenkívül

két, ugyan régibb divatú anyámtól, de igen szép blonde csipkékkel. 6. Kis packfond tintatartó mint katonatáska. [...] Vacsora után a leány bevivé a fát az ajtó elébe, s ezt aztán becsukván, távozott. Hallván ezt, Józsimat kérém, feküdne le, úgyis kissé bágyadt és álmos, s emellett késő is lévén még.

Egyedül hagyám menni, s midőn az ajtót kinyitá, majd visszapattant. Befuték. „Ugyan, mi ez?" „Mivel mondád, hogy még soha kaptál Krisztusfát, s mivel jó gyerek vagy: íme jutalmul egy." Kíváncsian nézdelé a fát: „S mi ez?"

„Aranyozott diók. S tán a cukorterkecseket sem ösmered?" – kérdém nevetve. Most az asztalon levő tárgyakat nézé: „S mi ez?" „Finom hat vászonzsebkendők, hogyha náthája van, ne rontsa szép kis orrát! Itt egy pár hímzett papucs, melyek helyett a cím végett jobban szerettem volna cipőket készíteni, de hisz te csak azt viseled! Itt meg hat pár harisnya reggel hozzá, hogy meg ne hűtse magát!" „Majd bizony! Én még harisnyát húzgálok!" „Ó, maga lusta! itt meg csizmakapca, eddig hát pár, többet nem késztheték el, de a többi öt párt is nemsokára kapod." Nevetett s félig álmosan tréfált ki, midőn az inasnak csengetett, félvén, hogy a gyertyák meggyújtják a fát.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!