Atlétika: „Minden adott ahhoz, hogy jó eredményeket érjek el a munka mellett” – Jankovics Dániel

Magasugrónkkal, Jankovics Dániellel beszélgettünk a párizsi olimpiáról, edzője fedettpályás országos csúcsáról, valamint a munka és a sport összeegyeztetéséről.

– Immáron 16 éve kezdted el az atlétikát, miért pont a magasugrás mellett kötöttél ki?

– Kipróbáltam több versenyszámot is, serdülőkoromban például többpróbáztam is, ami akkor négy számból állt (magasugrás, távolugrás, gátfutás, gerelyhajítás). Nagyon szerettem mindegyiket, de magasugrásban értem el egyéni sikereket, ezekből kiindulva pedig ennél maradtam.

– Amikor annak idején átkerültél Budaörsre, azt mondtad, nagy vágyad, olimpián szerepelni. 2024-ben Párizsban lenne erre lehetőség.

– Minden sportolónak az a legnagyobb vágya, hogy olimpián képviselje hazáját, és jó helyezést érjen el. Én megelégednék azzal, ha egyáltalán sikerülne kvalifikálni magam, akár a szint teljesítésével, akár a ranglista alapján.

– Szabadtéren 2.21 méter az egyéni csúcsod, amit 2020-ban ugrottál, míg fedettpályán volt 2.24 métered, kijutottál a fedettpályás Európa-bajnokságra is, ahol döntőbe jutottál. Jól tudom, hogy az Eb-selejtezőben a döntőbe kerülés után is akartál még ugrani?

– Igen, még újonc voltam, és nem teljesen értettem a kvótarendszert. A 2.21-es ugrásommal bejutottam a fináléba, és megvolt az a nyolc fő, akik részt vehettek a döntőben, de én nem figyeltem a kiírást, hogy lezárták a kvalifikációt, így készültem a következő kísérletemre, és odaálltam ugrani. Igen ám, de a többiek jeleztek, hogy vége a versenynek, megvan a nyolc fő, aki bejutott a döntőbe.

– Visszatérve az egyéni rekordodra: ez 1960-ban még világcsúcs lett volna, tehát elképesztő, milyen fejlődésen ment keresztül a magasugrás, viszont hosszú ideje 2.45 méter a világrekord, és nem igazán van veszélyben. Mi lehet ennek az oka?

– Az én eredményeimet jelenleg az adottságaim mellett a sérülések is befolyásolják. Tavaly kisebb műtétem is volt, tehát nem mondanám, hogy mindennap százszázalékosan álltam oda az edzésekhez. A 2.45-ös világcsúcs egészen elképesztő, de vannak olyanok a jelenlegi mezőnyben, akik már ostromolták. Mutaz Essa Barshim 2014-ben ugrott 2.43-at fedett pályán, szabadtéren 2.41 az egyéni csúcsa, míg a budapesti világbajnokság győztesének, Gianmarco Tamberinek 2.39 a legjobbja. Ugyanakkor a 2.45 olyan bődületes magasság, óriási szerencse is kell ahhoz, hogy valaki megdöntse. Úgy kell kijönnie a formaidőzítésnek, hogy az adott versenyen ideálisak legyenek a körülmények, és minden passzoljon. Mi jelenleg a Lantos Mihály Sportközpontban remek körülmények között, nagyszerű borításon készülhetünk, de vannak olyan pályák, ahol nem tökéletesek a feltételek, és nehezebb jó eredményt elérni.

– A pályafutásod befejezése remélhetőleg még odébb van, sokkal a párizsi olimpia után, azonban tudatosan építgeted a karriered a sport mellett is, hiszen van üzletvezetői végzettséged, illetve diplomád is.

– Vendéglátói középiskolába jártam, ahol leérettségiztem, majd elvégeztem az üzletvezetői képzést. Ezt követően egyetemre szerettem volna menni, így Győrbe vettem az irányt, ahol megcsináltam a sport- és rekreációszervezés alapképzést, majd a Testnevelési Egyetemen a mesterképzést is.

– Jó ideje az MTK sportszolgáltatási igazgatóságán dolgozol, ezzel csatlakoztál azokhoz, akik a sport mellett az egyesületben dolgoztak. Ilyen például Szabó Beatrix is, vagy korábban Szabados Gréta. Mi a pontos feladatod nálunk?

– Sokrétű a munkaköröm, például a sportolóknak készítek igazolásokat testnevelés órai felmentéssel kapcsolatban, vagy amiatt, hogy elindulhassanak egy-egy versenyen iskolaidőben. Emellett a klub sportolóinak van lehetősége fizioterápiás kezelésre járni a Lantoson, ami teljesen az én projektem. Idén belekóstoltam a nyári táborok adminisztratív szervezésébe, de rengeteg más munkakörbe is betekintést nyertem, szóval változatosak a feladatok.

– Hogy tudod összeegyeztetni az edzéssel?

– Félállásban vagyok, ami megkönnyíti a dolgomat, tehát mindig van fél napom, ami csak az edzésre koncentrálódik. Az edzőm, Deutsch Péter mindig ehhez igazítva állítja össze a tréningeket, tehát munka után mindig van némi időm regenerálódni mentálisan és fizikailag is. Számomra kényelmes a jelenlegi helyzet, beállt rá a bioritmusom, minden optimális ahhoz, hogy sportoljak a munka mellett.

– Ha már Deutsch Péter: a fedettpályás, 2.27 méteres magyar csúcsa jelenleg is érvényes. Addig ugye nem hagyod abba a sportot, amíg ezt meg nem sikerül dönteni?

– Mindenképp szeretném túlszárnyalni. Ugyan a testmagasságunk között van 20 centiméter, ami nagy előny számára, de kitartással és tudatossággal mindketten azon leszünk, hogy valamikor túlszárnyaljam ezt a rekordot.

Ezt olvastad már?