Atlétika: „A nehéz kezdés után sikerült összeszednem magam az esti programra” – Krizsán Xénia

Nagyszerű atlétánk, Krizsán Xénia 4414 ponttal a nyolcadik helyen zárt ötpróbában a nancsingi fedettpályás világbajnokságon. Xéni beszámolt nekünk a versenyről, de beszélt a felkészülésről, illetve a szabadtéri szezon céljairól is.

– Hogy érezted magad a világbajnokságon, mennyire vagy elégedett az eredménnyel?

– Nem indítottam jól a versenyt, hiszen a 60 méter gát és a magasugrás sem sikerült jól. Utóbbiban nem voltak nagy elvárásaim, hiszen az olimpián megsérült a bokám, és azóta most először versenyeztem ebben a számban, tehát csak az volt a cél, hogy 170 fölött legyek. Kisebb szerencsével ez meg is lehetett volna, de nem maradt fent a léc, így 169 centivel zártam, ami elkeserített, és ez még bennem volt a súlylökés alatt is. Nehéz volt ott motivációt találnom, de az esti program előtt volt némi pihenőnk, és ugyan nem nagyon tudtam relaxálni, mert kattogtam a reggeli teljesítmény miatt, sikerült összeszednem magam délutánra. A távolugrásnál kifacsartam magamból a maximumot, örültem, hogy elsőre 6.17 métert értem el, majd a 800 méteren az volt a szemem előtt, hogy a nyolcba befussam magam, ami sikerült is. Az eredeti cél az első hat volt, ám ez a délelőtt után nem volt reális, ám a jó esti teljesítménynek köszönhetően az első nyolc meglett.

– Mi volt az oka annak, hogy a délelőtti és délután teljesítmény között ekkora volt a kontraszt?

– Sokat gondolkoztunk ezen az edzőmmel, Szabó Dezsővel. Az Európa-bajnokság hetén beteg voltam, tényleg csak feküdni tudtam, utána pedig nem olyan volt a felkészülés, amit már megszokhattunk. Többet edzettünk, hogy visszajöjjön az erőm, ami bezavarhatott, illetve az átállás sem sikerült jól. Egész nap picit nyomottnak éreztem magam, a magasugrásnál a bokám is közrejátszott, az edzések sem úgy mentek, de vannak ilyen versenyek is sajnos.

– Eredetileg úgy terveztétek, hogy az Európa-bajnokságon is indulsz?

– Két héttel a kontinensviadal előtt úgy döntöttünk, hogy csak egy versenyen fogok indulni, és végül a világbajnokságot választottuk.

– Említetted a nehéz átállást. Sikerült szokni az ázsiai körülményeket? Hasznos lehet ez a nyári szabadtéri világbajnokságra, amit Tokióban rendeznek?

– Abszolút. Két nappal a verseny előtt érkeztünk, de valószínű Tokióba hamarabb kell kimenni, több időnk lesz az átállásra, jobban fogjuk tudni szokni a körülményeket. Ilyen szempontból tanulságos volt a múlt hétvége. 

– Mennyire volt nehéz visszaállni a minőségi munkába az olimpiai ciklus végeztével, és újra motivációt találni?

– Tudtam közel hat hetet pihenni, utána pedig Dezső jelezte, hogy ideje visszatérni a pályára. Testileg kipihentem magam maximálisan, de mentálisan hosszabb idő kellett, hogy újult erővel vágjak neki a felkészülésnek. Eleinte nehezebb volt, december vége felé kapott el igazán a gépszíj, hogy ha már csinálom az edzéseket, akkor azt rendesen tegyem. Némi idő kellett a váltáshoz és a motiváció megleléséhez, de ez immáron megvan. A szabadtéri világbajnokság az idei végcél, az ehhez vezető úton az első állomás volt a fedettpályás vb. Jó volt megbizonyosodni arról, hogy nem fájt a bokám a versenyen, remek fizikai állapotba kerültem, és mindig élvezem ezeket a versenyeket.

– Nehezebb volt a felkészülés Nemes Rita nélkül, aki babát vár?

– Eleinte furcsa volt nélküle, arra gondoltam először, hogy kivel leszek egy szobában az edzőtáborban, de nagyon örülök neki, hogy hamarosan szép kisbabájuk lesz. Kaptam fiatalabb edzőtársakat magam mellé, akiknek próbálok példát mutatni. Régebben edzettem már egyedül, tehát nem teljesen idegen ez tőlem, ám eleinte picit szokatlanabb volt.

– Hogyan vezet az út a tokiói világbajnokságig?

– Májusban kezdődik a szabadtéri szezon, tehát sok pihenő nem lesz addig. Egy hétpróbaversenyt mindenképp tervezünk a vb-ig, de még nem döntöttük el hogy hol, és mikor indulok. Lesz hazai edzőtábor is még, aztán szeptember végén a világbajnokság, addig pedig gőzerővel edzeni kell. Nagyon erős lesz a mezőny, most is nagyon sok fiatal indult, akik képesek meglepetésre. Egyelőre a top nyolcban szeretnék végezni ott is, aztán meglátom, milyen állapotba kerülök, és mik lehetnek a reális célok.

Fotó: MTI

Ezt olvastad már?