Atlétika: nemzeti színű körmökkel indul az atlétikai világbajnokságon Krizsán Xénia (LAPSZEMLE)

Betegség miatt kis csúszással kezdte meg a szabadtéri szezont, a kőkemény felkészülés mellett még építkezés is igényli a koncentrációját, Krizsán Xénia többpróbázó így is a legnagyobb erőbedobással készül az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokságra. Az origo.hu interjúja.

– Azt hallottam önről, hogy a pihenés a kedvenc hobbija. Pontosan milyen pihenéssel tud töltődni?
– Szimplán elvagyok, nekem a pihenés a semmittevést jelenti. De ha itthon vagyok, ez nehezen kivitelezhető, mert mindig van valami tennivaló. Szerencsére, ha napi két edzésem van, akkor az edzőm felhatalmaz rá, hogy a kettő között csak feküdjek, de biztos, hogy találok valami itthoni feladatot. Építkezünk is, ott is folyamatosan kell intézni valamit. Emellett a testvérem leánybúcsúját is én szervezem.

– Nagy buli lesz?
– Nem, a világbajnokság miatt nem lesz egy elvetemült szórakozás, én leszek az egyik felvigyázó. Hozzám igazította a leánybúcsú és az esküvő dátumát is.

– Ez azt jelenti, hogy ott lesz az egész család a világbajnokságon?
– Ó, igen, az egész rokonság készül. Nagyon várják, mert nem voltak még ilyen nagy eseményen, az országos bajnokságokon kívül egyetlen versenyemen se voltak még, most ráadásul a világ legjobb atlétáit is láthatják.

– Milyen érzés lesz így versenyezni, hogy ott vannak a legközelebbi hozzátartozói a lelátón?
– Valószínűleg látni is fogom őket, nagyon szeretem, ha ott vannak, valahogy megnyugtató a jelenlétük.

– A betegség miatti kihagyás nagyban átalakította a felkészülését?
– Nagyon, igen. Évente két hét pihenőt szoktunk kapni a nyári versenyszezon után és a téli alapozás előtt, hogy ne buggyanjon le a szervezet, és ne kelljen elölről kezdeni a felkészülést. Nekem viszont majdnem négy hetet ki kellett hagynom. Egy ilyen kényszerpihenő soha nem jön jókor, most viszont mégis viszonylag jókor történt, mert így bár a versenyeket kihagytam, de van időm felkészülni a világbajnokságra. Most mindent a vb-re teszek fel.

– Megvan már a kvalifikációja?
– A világranglista pontok alapján fogok kikerülni, huszonnégy induló lehet, én pedig a tizenhatodik helyen állok.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett?
– Világbajnokságon kétszer voltam már kilencedik, most szeretnék a legjobb nyolcba kerülni.

– Mit kell ehhez máshogyan csinálni?
– Nehéz, mert azon a két napon dől el, hogy lelkileg és fizikailag milyen formában vagyok. Azon vagyunk, hogy minden a legtökéletesebb legyen. Ha az edzésen jól mennek a versenyszámok, akkor a versenyen is jól fog menni, és az eddigi tapasztalatok alapján alakul a forma. Lesz még két belföldi edzőtábor, mindennap a világbajnokság jár a fejemben.

– Van olyan próba, ami a legközelebb áll a szívéhez?
– Nincs kimondott kedvenc, inkább olyan van, amit nem annyira szeretek. A 800 méter a legvégén, az tényleg fájdalmas. Arra készülni se jó, lefutni se annyira. Laikusként azt mondja az ember, hogy hát ez semmi, két kört kel kell futni, belülről viszont nagyon kemény.

– Hogy építik fel ezt a 800 métert?
– Alulról közelítjük meg a távot, nem szoktunk 800-at futni, inkább 5-600-at. Van, hogy a verseny előtt futunk 700 métert, az megnyugtató a versenyre. Mindig a versenyritmust próbáljuk gyakorolni, meg azt, hogy ezzel a fájdalommal lehessen futni. Savasodik a test, a tüdő nagyon dolgozik, iszonyú kemény.

– A saját száma után kint marad a vb-n?
– Persze! Pont a férfi 100 méterrel egyszerre fogok versenyezni, nem tudom, mennyit fogok érzékelni belőle. A női 100 gát érdekel, a férfi gerelyhajítás is, de annyira szeretem az atlétikát, hogy igazából mindenre kíváncsi vagyok.

– Van valamilyen rituáléja, amit most is tartani fog?
– Ha válogatottként versenyzek, akkor piros-fehér-zöldre szoktam festeni a körmöm, és ez most is így lesz.

Forrás: origo.hu

Ezt olvastad már?