Kajak-kenu
Korisánszky Dávid

A klubon kívüli botrányhős – ki volt Bockelberg Ernő? (1839-1891) 2. rész

Publikálva: 2021.01.01 Frissítve: 2020.12.30 MTK Budapest

MTK legendárium | 77. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Bockelberg Ernő – Matolay Elekkel, a magyar tornaügy megteremtőjével – elévülhetetlen   érdemeket szerzett a hazai tornászat terén, és neki köszönhetjük legjobb németből magyarosított tornászati műszavainkat is. Széchenyi Ödönnel karöltve megteremtője lett a Pesti Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, de ezen kívül a mentési szolgálat kiépítésében szintén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sokat fáradozott a Vöröskereszt Egyesület működése ügyében. Jelentős újításnak számított a saját tervei alapján átalakított mentőkocsi életre hívása, és általában a sebesülteket gondozó csapatok felállítása, kiképeztetése.

Önkéntes mentőivel éles helyzetben is kiválóan vizsgázott, ugyanis a szerb-bolgár háború idején dicséretesen állt helyt. Más alkalommal az egyetemi ifjúságot szervezte mentőalakulattá, és nyújtott komoly segítséget a szegedi árvíz idején. A tornasportban kifejtett munkásságának elismeréseként a Magyarországi Tornatanítók Egyletének alelnöki tisztségére méltatták, Rómer Flóris ajánlásával pedig József főherceg gyermekeinek vált tornatanárává:

„Október 7-én jelen voltam a tornázásnál. Bockelberg Ernő, kit őfenségeiknek ajánlottam, ügyesen végzi a dolgát, az illemre és az egészségre is figyelemmel van.” Hetente járt ki a főhercegi rezidenciába, Alcsútra, hol a József főherceg által felszerelt „árnyas tornatéren” a szülők jelenlétében tartott tornaórákat. Különösen a főhercegi megbízatás hozott számára számos egyéb felkérést, tornaoktatást és tornaterem felszerelést. 

Télen-nyáron valósággal nyüzsögtek körülötte a mágnásszülők, és Bockelberg alig győzte az igényeket kielégíteni, nyáron tornára okított, télen viszont elhíresült magánjégpályáján tartott korcsolyaoktatást. A városszerte ismert ún. „Bockelberg-pálya”, melyről mindenki tudta, hogy a „bájos contessek és baronessek tanulóhelye” meglehetősen vonzó képet mutatott, főként a város többi korcsolyahelyeihez képest: „frissen felöntött talaján a maestro és neje szakavatott vezetése mellett a kényelmes meleg csarnok igen keresett kis tanyává vált, hova csak a kiváltságosoknak és a gazdagoknak lehet inkább bejutni.”

A Bockelberg-pályán – mely voltaképpen a Nemzeti Torna Egylet „jégudvara” volt – a mester feljegyzései alapján tudjuk, hogy 1875 és 1890 között, mintegy ezerötszáz korcsolyázó fordult meg, melyek közül Bockelberg és ugyancsak tornatanító felesége (Zimmermann Mária) mindösszesen négyszáz növendéket tanított meg a korcsolyázás tudományára.  Közvetlenül a halála előtt írta meg, illetve dolgozta ki „A tornázás versenyszabályai”-t. 

Végül az ötvenkét esztendős férfi idegkimerültséggel került kórházba.

„Idegbaja, ami valószínű túlfeszített tornázásából eredt” – vélte kissé naivan a hírlapíró – végül tragédiához vezetett: „Bockelberg Ernő a Nemzeti Tornacsarnok művezetője, kit súlyos idegbaj miatt a Vöröskereszt kórházban ápoltak, a kórház első emeletéről leugrott az udvarra, éppen akkor, amikor egy más gyógyító intézetbe akarták átszállítani. Súlyos belső sérüléseket szenvedett, de azért talán sikerül megmenteni életét.” Az orvosok azonban hiába küzdöttek életéért, a németből jó magyarrá lett tornatréner és agitátor, a modern atlétikára ejnye-bejnyézgető feszes gárdatiszt másként határozott, egyszerűen hátraarcot parancsolt az életnek…

Az utókor mégsem lett iránta teljesen hűtlen, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Spolarich László festőművész ecsetje nyomán 1929-ben elkészíttette „olajfestményű arcképét”, 1933-ban pedig létrehívta a „Bockelberg-emlékverseny” elnevezésű tornaviadalt. Csak mi MTK-sok haragszunk rá egy kicsit, de mint láthattuk alaptalanul...

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!