A céltudatos karatéka

Ilankovics Alexandrával, a Brüll Alfréd Akadémia tehetségével beszélgettünk.

– Hogyan találtál rá a karatéra?

– Általános iskolában nagyon sok sportágat kipróbáltam: fociztam, atletizáltam, kosárlabdáztam és karatéztam, mindet párhuzamosan. Aztán második osztályban a szüleim jelezték, hogy el kellene döntenem, melyiket akarom komolyabban csinálni. Mivel a karate időközben nagyon a szívemhez nőtt, így ezt választottam, lassan 8-9 éve űzöm.

– Ha valaki épp sportágválasztás előtt állva megkérdezné tőled, mit szeretsz a legjobban a karatéban, mit mondanál neki?

– Ez a sport nagyon sok mindenre megtanít az életben: egyrészt fegyelemre, másrészt, hogy mindenhová csak kemény munkával és tanulással lehet eljutni. De a legjobb mégis maga az élmény, amit a meccsek adnak, a küzdelem, az adrenalin.

– Hogy érzed, mi a legnagyobb erősséged a tatamin?

– Mindenképpen az akaraterőm.

– Mi az, amiben még mindenféleképpen fejlődni szeretnél?

– Talán a fegyelmezettség terén. Ha nem úgy alakulnak a dolgok a tatamin, ahogy terveztem, könnyen negatív spirálba kerülök, lehúzom magam. Ezen nagyon sokat kell még dolgoznom, de szerencsére sokat segítenek az edzőim.

– Mik a hosszú távú terveid?

– A tokiói olimpia halasztásával talán lehetőségem nyílik kiharcolni a részvételt. Idén még túl fiatal lettem volna, de ha a kvalifikációt is eltolják, még lehet esélyem. Ez egyszeri, vissza nem térő alkalom, mert a következő két olimpián jelen állás szerint sajnos nem lesz karate. Nagy álmom válna valóra a részvétellel.       

Alexandra edzője, Fischer Mihály nem fukarkodott a dicséretekkel, mikor tanítványáról kérdeztük:
– Nagyon elszánt lány, céltudatos. Ez a felkészülés során és szerencsére a tatamin is érezhető: tudatosan dolgozik, az egyik legeltökéltebb versenyző.   

Ezt olvastad már?