Kézilabda
Dakos Noémi
Hollósy Lászlóval, az UTE ellen készülő MTK Budapest női röplabdacsapatának vezetőedzőjével beszélgettünk.
– A téli szünet hiánya mennyiben nehezíti meg a munkátokat? Nem tenne jót a csapatoknak, illetve a bajnokságnak a rövid pihenő?
– Nehéz kérdés. Ha profi bajnokságról beszélnénk, profi csapatokkal, nem jelentene ekkora gondot a folyamatos terhelés. Ám, mivel Magyarországon a játékosok nagyjából hetven százaléka félprofi – tehát dolgozik, vagy tanul a röplabda mellett –, így nyilván nagyobb nehézséget jelent a téli szünet hiánya. A Vasas-Óbuda elleni Magyar Kupa visszavágó előtt kiadtam egy hét pihenőt a lányoknak, hogy feltöltődjenek, mi amúgy is a bajnoki rájátszásra koncentrálunk. Talán ennek is tudható be, hogy kicsit tompábbak voltunk a Vasas ellen, de megmondom őszintén, egy tíz-tizenöt százalékos sanszért (ti. a negyeddöntő első mérkőzését Jókay Zoltán együttese nyerte 3-1-re a Városmajorban. A szerk.) nem akartam feláldozni a tavaszunkat. Nyilván szeretnénk megnyerni minden meccset, de most már minden idegszálunkkal a tavaszra, és a rájátszásra koncentrálunk, ez lebeg a szemünk előtt.
– Szombaton Újpestre látogattok. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy jelenleg még előttünk járnak a lila-fehérek, de nem verhetetlenek, ahogy ezt a Jászberény, és a Gödöllő is bizonyította már. A fentiek fényében mit vársz a meccstől?
– Ma az NB I-ben a Békéscsabát leszámítva nincs verhetetlen csapat. Nyilván a realitás az, hogy az UTE jelenleg erősebb, rutinosabb nálunk, illetve a játékosállománya magasabban jegyzett. Mindezzel együtt azt várom a játékosaimtól, hogy nehezítsük meg az Újpest dolgát, hogy meg kelljen szenvedniük minden egyes pontért, és szettért. Ehhez elsősorban harcosabb mentalitásra lesz szükségünk. Ha a belső motivációnk rendben lesz, az már felér fél győzelemmel. Tehát a tényleges győzelem kulcsa abban rejlik, hogy mennyire tudjuk saját magunkat, a démonjainkat legyőzni.
– Jelen állás szerint mindenki hadra fogható lesz szombaton?
– Alapvetően igen, bár még vannak kisebb megbetegedések, de remélem, hogy ezek napokon belül orvosolhatóak. Természetesen betegen nem tudja az ember a maximumot nyújtani, de akarattal sok mindent lehet kompenzálni. Ilyenkor előszeretettel példálózom világsztárokkal, legyen szó teniszezőkről, kosarasokról, vagy éppen jégkorongosokról. Ha megvan a fent említett belső motiváció, akkor szinte bármit le lehet győzni.