Kézilabda
Farkas Johanna

Háború 64 mezőn (LAPSZEMLE)

Publikálva: 2020.05.02 Frissítve: 2020.05.02 Sakk

Lapszemle rovatunk legújabb cikkében Kállai Gábor most arról értekezik, hogy a sakk a stratégáknak is sokat segített harcászati terveik modellezésében. A legutóbbi háborúk között alig akadt olyan, amelyek során ne lett volna a résztvevők között aktív sakkozó.

Maradj otthon, és sakkozz! címmel folytatódik a rovat, amelyet Kállai Gábor nemzetközi nagymester jóvoltából indított az Utanpotlassport.hu szerkesztősége. A kényszerű bezártságban bizonyára üdítő olvasmányélménnyel szolgálnak mind a fiataloknak, mind a szülőknek azok a történetek, amelyeket a 2002-ben ezüstérmes sakkolimpiai csapat kapitánya, a Testnevelési Egyetem mesteroktatója, az MTK Budapest sakkszakosztályának elnöke és vezetőedzője oszt meg az olvasókkal.

– Már jóval több, mint ötven éve sakkozom. Az MTK-VM-ben kezdtem, egyik első mesterem Szabó László háromszoros világbajnokjelölt volt. Első tanítványom negyven éve Polgár Zsuzsa, későbbi sakkvilágbajnoknő lett. Szeretem a sakkozás múltját, rengeteg sztoriját. És szeretem a sakkozás jelenét és jövőjét is, melynek már nem csak mi, emberek vagyunk a részesei, hanem a mesterséges intelligencia is a szereplője. Ezekről a múltbeli és jövőbeli történetekről szeretnék mesélni. Remélem, velem tartanak, és így segíthetek kicsit színesebbé tenni az otthoni napokat.

– Mi az, hogy sakkmodellezés? Egyáltalán lehet bármit is modellezni a sakktáblán? – fordult a minap hozzám edzőnek készülő ifjú barátom.

A sakkozás stratégiai játék. A stratégia görög szó, a jelentése harcászat, harcművészet. Arra találták ki, hogy az ókori királyok és hadvezérek véres csaták nélkül is meg tudják mutatni a tábornoki képességüket. A történelem során a legnagyobb hadvezérek közül többen is a játék szerelmesei voltak, köztük például Bonaparte Napóleon.

Ma a stratégia az elemzés és a tervezés tudománya. A sakktáblán megmutathatjuk, hogy az elemekből és azok rendszeréből hogyan tudunk jövőbe látó terveket kovácsolni, és a figuráink segítségével miképpen tudjuk azokat megvalósítani. Ha tanárok, edzők, tehetséggondozók vagyunk, feladatok készítésével modellezhetünk gondolkodási, illetve döntéshozatali típuseseteket, de akár létrehozhatunk más sportágakra, például az amerikai futballra jellemző szituációt is.

A sakkozás azonban alapvetően mégiscsak harci játék, a játszma során két hadsereg csap össze, így nem csoda, hogy több katonai akadémián is használják bizonyos helyzetek bemutatására. Olyannyira, hogy az ezredfordulón Svédországban és Ausztráliában katonai kutatások keretében foglalkoztak sakkmodellezéssel. És az Egyesült Államok éppen ekkor készítette elő a később, 2003-ban megindított iraki háborút…

Az ausztrál munkacsoport vezetőjéhez, Jason Scholzhoz is eljutott az amerikaiak dilemmája: Irakban az első lépést gyorsan tegyék meg, könnyűhadtestekkel, vagy lassabban haladjanak több és nehezebb fegyverzettel biztosítva magukat? A kérdés sakkszimulációja a gyorsaság mellett tette le a voksát. Ez lett a végső döntés is. A valóság igazolta ezt a koncepciót, hiszen az USA a tenger felől villámgyorsan, ellenállás nélkül nyomult be Irakba, és foglalta el Bagdadot.

Tehát a katonai sakkmodellezés ha valószínűleg nem is játszott döntő szerepet, mégis jól vizsgázott, a sakkozás pedig még egy addig nem ismert arcát tudta megmutatni a világnak. Érdekes, egyedi történet, ami kétségkívül emelte a játékunk társadalmi rangját. Mi azonban általában jobban örülnénk, ha a hasonló, valós háborús szimulációk következtetése minden érintett számára a mai szlogenünk lenne: „Maradj otthon, és sakkozz!”

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!