145 éve született Brüll Alfréd (1876-1944).

Életének néhány kevéssé ismert epizódjával emlékezünk rá.

Minden túlzás nélkül állítható, hogy az MTK az igazi nagy egyéniségek klubja. Ezt nem az elfogultság, hanem a tények mondatják velünk. Azok pedig makacs dolgok!

A nagyformátumú személyiségek között is az egyik legnagyobb az egykori ELNÖK volt. Így, csupa nagybetűvel. Mert Brüllt ez is megilleti. Rajta nem fognak az évtizedek, sőt a mögöttünk hagyott vérzivataros század sem.

Éppen ma 145 esztendeje – december 10-én – született a klub legendás Alfi bácsija, Brüll Alfréd elnök úr.

Tehetős budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot. Atyja Brüll Ármin (1835-1899) a dualizmus korának egyik tehetséges feltörekvő tagja, tőzsdetanácsos, részvénytársaság- és háztulajdonos, nagybirtokos.
Az MTK elnökének nagyszülei még a Pozsonyban élő Brüll Henrik és Brüll Katalin voltak.

Brüll Alfréd már jómódban nevelkedett Budapesten. Anyagi szabadságának köszönhetően a sport valamennyi ágában volt alkalma kipróbálnia magát. Úszás és birkózás mellett (az MTK-alapító öccsével), Szekrényessy Lajossal (1847-1909) – a budapesti vitorlás versenysport alapítójával – vitorlázott, de egyik első hazai autóversenyzőnket is Brüll Alfrédban tisztelhetjük. Brüll – a már említett anyagi függetlenségének köszönhetően – a mágnásifjakhoz hasonló kihívásokban vehetett részt. Ennek értelmében már 1901 nyarán (többek között Szapáry Pál gróf társaságában) a Tattersallon indult autómobil versenyen. A tíz kilométeres távot 12 perc 31 másodperces idővel a második helyen teljesítette.

Mecénási hajlama már aktív sportolói korszaka végén megmutatkozott. 1903-ban az MTK által szervezett bajnoki birkózóverseny alkalmával szép tiszteletdíjat ajánlott fel: „A legnagyobb föltünést a remek kivitelű értékes bajnoki öv” keltette, melyet a huszonhét esztendős „Brüll Alfréd lelkes sportbarát, maga is elsőrangú birkózó ajánlott föl a bajnok részére.” A következő, 1904-es esztendőben (már, mint alelnök) magánvagyonából ötezer korona értékű vándordíjat ajánlott fel. A birkózót formáló színezüst szobor azonban csak két egymást követő győzelem után vált elnyerhetővé. Ennek megfelelően 1905-ben (már, mint az MTK elnöke) nagyszabású versenyt indított a trófea megszerzésére. Az MTK elnök figyelmes mecénási tevékenységének köszönhetően a versenyből nem csupán a birkózósport, de egyéb közhasznú szervezetek is részesedtek. Ennek megfelelően a viadal bevételeiből a Hírlapírók Nyugdíjintézete és a mentők is adományban részesültek. A trófeát végül az MTK-s Weisz Richárd nyerte, ugyanakkor a versenyen jelen volt Berzeviczy Albert kultuszminiszter, gr. Teleki Sándor, gr. Széchenyi Imre, gr. Csáky Gyula „és még számosan a közéletünk kitűnőségei közül.”

Brüll Alfréd, mint vagyonos nagypolgár, családi frigyek révén rokonságba került a dualizmus korának úgynevezett úri középosztályával. A nála két esztendővel idősebb nővére Brüll Olga (1874-1939) nőül ment az ismert szabolcsi nábob vajai és ibrányi Ibrányi Ferenc fiához, Ibrányi Mihály földbirtokoshoz. A rossznyelvek szerint pénzalapú érdekházasságot kötött a Vármegye szerte népszerű (de atyja miatt elszegényedett) huszártiszt. A valóság azonban más. A jókiállású és tüneményesen eredeti személyiséggel bíró Ibrányi Mihály szerelemből nősült. Ezt bizonyítja feleségével egy életen át tartó szeretetkapcsolata, mely szó szerint a sírig elkísérte a házaspárt. Brüll Olga halálát a kedves jó Miska bácsi tizenegy napig bírta elviselni. Az orvosi diagnózis szerint a szíve vitte felesége után…

Brüll Alfréd már gyermekként sok időt töltött apja Hosszúpályiban lévő – Zichyektől vett – birtokán, az ottani kis kúriában, hol korábban Brüll Ármin, mint bérlő működött és ilyen minőségben a zsidó alkalmazottak számára kicsiny zsinagógát is építtetett.

Brüll Alfréd ifjú éveiben ugyanakkor sógora és nővére galgahévízi birtokán is jelentős időt töltött, ahol Horthy Miklós kormányzó fiai több nyáron át vendégként voltak hivatalosak.

Brüll Alfréd igazi fair play szellemű sportoló és sportvezető hírében állt, és ezt még ellenfelei is kénytelenek voltak elismerni. Mindezt jól fejezi ki egy 1905-ös sajtóhír, mely így tudósít: „Az osztrák birkózók ma is a legteljesebb tetszést aratták, mind képességeikkel, mind viselkedésükkel valóban rászolgáltak a közönség orkánszerű tapsaira. A nagy izgalom hevében az olcsóbb helyek közönsége megpróbálta a kedvet az osztrákok ellen fölingerelni, de Brüll Alfréd a Testgyakorlók Körének elnöke tapintatos szavakban fölkérte a közönséget csöndes, pártatlan viselkedésre.”

Brüll Alfréd pótolhatatlan mentori és sportszervezői tevékenysége a 20. század elejétől, a Szekrényessy által lendületbe hozott MTK-t igazi európai sikerekre vezette, mely nemcsak szakosztályi bővüléssel, fejlődéssel, de infrastrukturális növekedéssel is járt. Brüll tevékenységének értéke főként eltávoztával, majd a halálát követő kaotikus viszonyok között vált hangsúlyossá.

Brüll Alfréd igazi áldást hozó személyiség volt. Felbukkanása, munkássága valóságos sorsszerűséget jelentett a klub számára. Az elődök által létrehozott biztos alapra ő építkezett, az ő önzetlen mecénási szerepe, szervezői zsenialitása, áldozatkészsége és professzionizmusa tette a klubot azzá, amivé a 20. században vált, nemcsak Magyarország, de Európa egyik legsikeresebb egyesületévé…

Hála és köszönet érte!

Ezt olvastad már?