„A kemény munka mindenkit összekovácsol”

Tóth Gábor összegzése az alapszakasz lezárását követően.

– Ha valaki azt mondja augusztusban, az első közös edzés után, hogy itt fogtok tartani a téli szünetben, elfogadod?

– Igen, gondolkodás nélkül. Nem is feltétlenül az eredmények miatt, bár azok is nagyjából a papírforma szerint alakultak. Az előre kitűzött szakmai célokat eddig sikerült elérnünk, ez a legfontosabb.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Leginkább a játékosok technikáján kellett csiszolni, hogy fel tudjanak nőni az NB I-es szint követelményeihez.

– Mire emlékszel vissza legszívesebben az őszből?

– Szerencsére több kellemes csalódás is ért a szezon során, igaz, érdekes módon ezek nem a győzelmeinkhez, hanem erősebb riválisokkal szemben elszenvedett, 3-2-es vereségekhez kötődnek. A legelső ilyen alkalom talán a Vasas elleni, hazai bajnokink volt.

– Mi volt a mélypont?

– Természetesen vannak mélypontok, inkább mérkőzéseken belül: rossz érintések, érthetetlen döntések, ez előfordul. De különösebb probléma sosem volt ebből, főleg, mivel tudtuk hozni a kötelező meccseket.

– Sokszor voltatok karnyújtásnyira a bravúrtól, de az ellenfelek eddig mindig jobban jöttek ki az ilyen fordulópontokból, döntő szettekből. Mi hiányzik még?

– Egyelőre a riválisaink előrébb járnak a csapatépítésben, gondolok itt elsősorban a Nyíregyházára, a Vasasra és a Kaposvárra. Mindhárom csapatnál adott volt a mag, amelyre építeni tudtak: ez mindenképpen nagy előny, de jó úton járunk.

– Januárban kezdődik a rájátszás első szakasza, a Gödöllő, a Szombathely, a Budaörs, a TF és a Palota lesz ellenfelünk. Mire számítasz?

– Nagyon sűrű lesz a mezőny, kicsit talán jobb is ez, mintha a felsőházi rájátszásba kerültünk volna. Egyrészt továbbra is van esélyünk, hogy a szezon végén az első hatban végezzünk, másrészt a „nagyok” között közel sem biztos, hogy sok sikerélmény ért volna minket. Az NB I Liga jó alkalmat adhat arra, hogy velünk közel azonos erejű csapatok ellen játszhassunk, és áttörjük a korábban említett lelki gátakat.

– Az eredményektől függetlenül is látszik, hogy nagyon egységes és szerethető csapat van kialakulóban. Ez minek tudható be?

– A kemény munka mindenkit összekovácsol. Ezt látom a játékosokon, visszahallom a szülőktől, szurkolóktól. A mi keretünk egyik legfontosabb fegyvere lehet, hogy a lányok tudnak egymásért küzdeni, erre nagyon nagy szükségünk lesz a végső elszámolásnál. 

Ezt olvastad már?