ÚJ HIDEGKUTI NÁNDOR STADION

2016-ban modern, multifunkcionális létesítmény készült a Hungária körúton. Neve: Új Hidegkuti Nándor Stadion. Érdemes megőrizni a régi létesítmény történetét, mely 102 évig volt otthona a klubnak.

A nagy rivális FTC 1911-ben felavatta új Üllői úti sporttelepét, amelynek hatására az MTK vezetősége is pályaépítésbe fogott. Szól a kissé cinikus korabeli fáma. Mint mindig, ezúttal is az üzleti érdekek jelentették az igazi mozgatórugót. A tízezres és még növekvő nézősereg nem fért el sem a MAC pályán, sem a Millenárison. Még az év tavaszán Bárczy István budapesti polgármester támogatásával a klub megkapta a Temető dűlő és a Hungária körút mentén elterülő hét kataszteri holdnyi területet, évi 1 arany jelképes bérleti díjért. A Heteés, Brüll, Gara, Röser, Rosenberg, Kohner és Schreyer igazgatósága alatt megalakult részvénytársaság nyárra összegyűjtött 400 000 aranykorona értékű jegyzést, amivel az építkezés megindulhatott. A 100x60 méteres füvesített futballpálya körül kijelölték a nemzetközi versenyekre is alkalmas atlétikai pályát. A két hosszanti oldalon fedett tribün épült, melyeket körlépcsősorral kötöttek össze mindkét oldalon. A nagyobbik tribün alatt kaptak helyet az öltözők, a fürdők és a pályafelügyelői lakás. A Goll Elemér és Verner Frigyes klubtag-mérnökök felügyelete mellett jól haladtak a munkák, és az új stadiont 1912. március 31-én felavathatták. A stadionavató kezdőrúgását, amelyen az MTK 1:0-ra legyőzte az FTC-t, Bárczy István végezte el.

A sporttelep Hungária körúti oldalán, 1912 őszén, Markovits Károly építész tervei alapján, lerakták a klubház alapjait is. 1913 decemberében át is adták a birkózó- és vívócsarnokkal, tanács- és játékteremmel, irodákkal és vendéglővel ellátott, párját ritkító épületet.

Az élet, a nagy nevettető fricskát vetett a klubra. 1914 nyarán az akkor még csak háborúsdit játszó katonák rekvirálták a klubházat. Pár hónap múltán nem csak az MTK számára vált komollyá a helyzet.

 A két világégés között a magyar sportélet egyik központja volt az intézmény.

A második világháború során a stadiont bombatalálatok érték, ezért 1945–47 között a kék-fehér alakulat a két rivális stadionjában, Újpesten és Ferencvárosban játszotta le a hazai meccseit. A kétéves vendégség után, 1947-től ismét a Hungária körúton került sor a hazai mérkőzések lebonyolítására. A stadion végleges formáját 1953-ban nyerte el, amikor a labdarúgópályát betonszegéllyel látták el, a futópályán pedig hét futó részére alakítottak ki helyet. Az eredetileg nemzetközi sportesemények megrendezésére megépített nagy befogadóképességű stadion jellegzetessége volt a 14 sorban 3500 néző számára ülőhelyet biztosító, 104 méter hosszú kétemeletes fedett lelátójú főépület. A tetőzetet a gerincen kívül egyetlen oszlopsor tartotta, a feljutásról kényelmes feljárók gondoskodtak. A jóval egyszerűbb kialakítású, 2500 néző számára helyet biztosító B lelátóra a nézők alagsoron keresztül juthattak fel gyorsan, kényelmesen. A két kapu mögötti kanyar földtöltésre épült beton lelátóját megemelték, hat-hat sor hozzáadásával összesen 5000 fősre bővítették és „hullámfogóval” látták el. Hét fedett büfét alakítottak ki, a gyors bejutásról 14 pénztárhelyiség és széles kapuk gondoskodtak.  Az Orth szobrot 1974. május 8-án avatták fel. A villanyvilágítást 1987. szeptember 26-án adták át egy Bp. Honvéd elleni bajnoki labdarúgó-mérkőzés keretén belül.

Az 1990-es évek derekától az új tulajdonos, Várszegi Gábor, óriási erőfeszítéseket tett a korszerűsítés érdekében.

Mégis, a 2005/06-os bajnoki szezonban az ORFK jogerős döntése értelmében a 18. fordulóban zárt kapuk mögött kellett megrendezni a vasárnapi, Debreceni VSC elleni kiemelt kockázatúnak minősített bajnoki mérkőzést. A kifogások között szerepelt a szurkolók elkülöníthetőségének nem megoldott volta, a palánkok elhelyezése, és a zártláncú kamerarendszer hiánya is.

Az Új Hidegkuti Nándor Stadiont 2016. október 13-án avattuk fel az MTK Budapest-Sporting CP mérkőzéssel.

A stadion címe: 1087 Budapest Brüll Alfréd utca 2.