Veszélyben a világbajnoki szereplés (LAPSZEMLE)

Liu Shaoang az nso.hu-nak nyilatkozott.

A mindig higgadt Liu Shaoang még a szemüvegét is jégre vágta a drezdai világkupaversenyen, amikor észlelte, hogy eltört a keze. Az olimpiai bajnok már itthon van, hamarosan kiderül, indulhat-e a világbajnokságon.

– Hogy van?

– Jól, nincs semmi extra – mosolygott Liu Shaoang, akinek a bal kézfejében három csont is eltörött, amikor a drezdai vk-viadal első napján az ezer méteres selejtezők során kisodorták egy kanyarban.

– Sajnos van.

– A kézközépcsontom három helyen eltört, de amúgy tényleg jól vagyok.

– Mi volt az első gondolata, amikor nekicsúszott a szivacsrendszernek?

– A kesztyűn keresztül is egyértelműen látszott, hogy a kézfejem bedagadt, ott már tudtam, hogy eltört a kezem. Ideges voltam, a jéghez is vágtam a szemüvegemet... Becsúsztam a pálya közepére, letérdeltem a főbíró mellé, aki rám nézett. Mondtam neki, hogy eltört a kezem, de nem nagyon érdekelte... Csúszott tovább, követte a futamot ahelyett, hogy lefújta volna. Aztán a futam végén odamentem Linához, szóltam neki, hogy eltört a kezem.

– Az első hírek arról szóltak, hogy csak afféle biztonsági intézkedés lesz a kórházi túra.

– Valóban úgy terveztünk, hogy visszaérek a két óra múlva esedékes ötszázas selejtezőkre, hiszen a pálya mellett az orvosok megnézték a kezemet, tudtam mozgatni az ujjaimat, a csuklómat, elsőre úgy vélték, nincs törés. Csak aztán a kórházban a röntgen kimutatta a törést.

– Amellett, hogy elszenvedője volt az esésnek, vélhetően többször visszanézte már az esetet: mi történt konkrétan?

– Kívülről előztem, de éppen akkor, amikor a török srác meg akarta előzni a lett fiút, akit ki is lökött, ő viszont elvitt engem is. A bal kezem becsúszott a lett fiú teste alá, így érkeztünk a szivacsba, akkor préselődött össze a kezem. És akkor tört el három csont a kézfejemben...

– Csak az ideg veti szét – valahogy így fogalmazott az előbb a barátai előtt.

– Ennél sokkal durvábbat mondtam... Mert persze, hogy bosszantó, hogy az ember vezeti ezer méteren a világkupa-rangsort, és jól áll ötszázon is, plusz ugye itt a világbajnokság is mindjárt, az is motivált nagyon, hogy akár már az idén összejöjjön a még hiányzó arany.

– Mert az már biztos, hogy kihagyja a vb-t?

– Teljes mértékben megbízom Tállay Andrásban, a csapatunk orvosában, tudja, mi a legjobb egy sportolónak – ő még nem látta a kezemet, ha ez megtörténik, az is eldől, mi vár rám, vagyis semmi sem biztos még, de szívem szerint nem erőltetném a versenyzést. Nem negyvenéves vagyok, nem életem utolsó vb-je lenne a szófiai, van még előttem sok-sok év ebben a sportágban.

A cikk teljes egészében ITT olvasható.

Forrás: nso.hu, fotó: Fiák Blanka/Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

Ezt olvastad már?