Taekwondo
Salim Omar
(1948. február 4.-2020. február 12.)
Wichmann Tamás 1948. február 4-én született Budapesten. Kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok. Gyermekkori súlyos balesete után kezdett sportolni – először a boksszal erősítette lábait, majd elkezdett kenuzni. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette.
Sportegyesületei:
1962-1966: MHS
1966-1971: Egyetértés
1971-1975: VM Egyetértés
1975-1983: MTK-VM
Az 1978-as belgrádi világbajnokságon ezüstérmet szerzett, mert megelőzte őt a jugoszláv olimpiai bajnok, Mate Ljubek. Az a Ljubek, aki abban az esztendőben, tavasztól kezdve Wichmann Tamás útmutatásai szerint készült, és a család látta vendégül Magyarországon, gyakorlatilag náluk lakott. Pár centi, ennyin múlt. 1979-ben – többek között ezért a sportemberi magatartásért – megkapta az UNESCO fair play díját.
Pályafutását az MTK-VM színeiben fejezte be. A 2000-es években edzuőként dolgozott az akkor Már MTK Budapest névre hallgató egyesületben. Nevéhez fűződik a parakenu hazai meghonosítása. Visszavonulása után az MTK Örökös Tiszteletbeli Tagjává választották. A klub 130. születésnapján megkapta az MTK Örökös Bajnoka címet. 2020 januárjában az MTK Baráti Kör és az MTK Budapest Életmű-díjjal ismerte el munkásságát. Az Új Hidegkuti Nándor Stadion egyik bejáratát róla nevezték el.
Életéről és az általa működtetett Szent Jupát kocsmáról film készült, melyet februárban mutatott be a Duna Televízió. Szerepelt az MTK125 című moziban, melyben többek között arról mesélt, miként működtette a büfét a régi MTK pálya első emeletén.
A bajnok még eljött 2020. január 25-én az MTK Budapest és az MTK Baráti Kör által szervezett jótékonysági bálra, a Blue&White Partyra, ahová elkísérte családja, valamint Vaskuti István, és Ulrich Eicke, 1980 és 1984 olimpiai bajnoka.
Sporteredményei:
olimpiai 2. helyezett
1968 C2 1000 m (Petrikovics Gyula mellett)
1972 C1 1000 m
olimpiai 3. helyezett
1976 C1 1000 m
olimpiai 4. helyezett
1980 C1 500 m
olimpiai 9. helyezett
1980 C1 1000 m
világbajnok
1970 Koppenhága C1 10 000 m
1971 Belgrád C1 10 000m
1971 Belgrád C2 1000m
1974 Mexikóváros C1 10 000 m
1977 Szófia C1 10 000 m
1979 Duisburg C1 1000 m
1979 Duisburg C1 10 000 m
1981 Nottingham C1 10 000 m
1982 Belgrád C1 10 000 m
világbajnoki 2. helyezett
1966 Berlin C1 1000 m
1970 Koppenhága C2 1000 m
1971 Belgrád C1 500 m
1978 Belgrád C1 1000m
világbajnoki 3. helyezett
1973 Tampere C1 1000m
1973 Tampere C1 10 000 m
1973 Tampere C2 1000 m
1975 Belgrád C1 1000 m
1983 Tampere C1 10 000 m
világbajnoki 4. helyezett
1974 Mexikóváros C1 1000 m
Európa-bajnok
1967 Duisburg C2 1000 m
1969 Moszkva C1 1000 m
1969 Moszkva C1 10 000 m
Európa-bajnok 2.
1967 Duisburg C1 1000 m
Európa-bajnok 4.
1969 Moszkva C2 10 000 m
felnőtt magyar bajnok
C1 500 m (1968, 1970, 1971, 1977, 1978, 1979)
C1 1000 m (1966, 1967, 1970, 1971, 1972, 1974, 1978, 1979)
C2 1000 m (1967, 1968, 1971)
C1 10 000 m (1965, 1966, 1967, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1978, 1979, 1981, 1983)
C1 4x500 m (1965, 1966, 1976)
Díjai
Az év magyar kajakozója és kenusa (1967, 1969, 1971, 1972, 1979)
UNESCO Fair Play-díj (1979)
Az év magyar sportolója (1979)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
Pro Urbe Erzsébetváros (2013)
Prima díj (2017)
Az MTK Örökös Bajnoka (2018)
Életmű-díj (2020. január 16.) Magyar Sportújságírók Szövetsége, Magyar Olimpiai Bizottság
Életmű-díj (2020. január 25.) MTK Budapest, MTK Baráti Kör
Klubunk osztozik a család gyászában.
Wichmann Tamást az MTK Budapest saját halottjának tekinti.