Atlétika
dr. Nguyen Anasztázia
A legfiatalabb klubalapító – Kohn (Konta) Arnold | 2. rész
MTK legendárium | 9. rész. Szekrényessy Attila sorozata
Nagyobb tőkebefektetésre Konta Arnold az első világháború vége felé, 1918-ban gondolhatott, amikor több társával és az egyik fővárosi pénzintézettel karöltve kezdett országos jelentőségű vállalkozásba: „Gyógyfürdők és Gyógyintézetek czég alatt új részvénytársaság alakult a Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár közreműködése mellett, egyelőre másfélmillió korona alaptőkével.”
A részvénytársaság, melynek egyik alapító részvényese és igazgatósági tagja Konta Arnold volt, az egész országra kiterjedő gyógyintézmény-hálózat létrehozására törekedett. A nagyszabású vállalkozás első lépéseként a társaság, a magyar tengerparton, Abbáziában három jelentős szállodát vásárolt, melyet modern gyógyintézménnyé kívánt fejleszteni, célul tűzve: „hogy a legközelebbi jövőben megfelelő speciálista orvosok vezetése mellett üzembe lesznek helyezhetők.”
Az 1918-as tragikus esztendő azonban ennél nagyobb ívű álmokat és nemzeti törekvéseket is kettétört, így a Konta-féle vállalkozás Abbáziában természetszerűleg meghíúsult.
Nem így azonban Budapesten, hol 1922-ben Konta Arnold ismét újsütetű részvénytársaság igazgatósági és tőkés beltagja lett, nevezetesen a híres budapesti fényképész ifj. Uher Ödöntől átvett Magyar Correx Filmipari és Kereskedelmi RT nevet viselő nagyreményű cégben.
A munkájának és klubjának élő MTK klubalapító Konta Arnold magánélete meglehetősen későn, negyvenkilenc esztendősen ért révbe. Ekkor vette feleségül a szép és némi nagyvilági hajlamokkal bíró Löwinger Erzsébetet. A bibliai nevet viselő Erzsébet asszony épp egy kerek esztendővel volt fiatalabb, mint Kohn-Konta Arnold szeretett klubja az MTK. Löwinger Erzsébet tehát 1889. november 7-én született Löwinger Gyula és Duszkak Róza izraelita vallású szülők gyermekeként.
A házasságkötésre Budapest V. kerületében (Belváros) került sor 1920. szeptember 15-én.
E kései házasságból – ismereteink szerint – egyetlen gyermek született, nevezetesen 1923 októberében Budapesten Konta Lívia, ki szüleitől ugyancsak az izraelita vallást örökölte.
Később Kontáék egyetlen gyermeke, mint huszonkét esztendős leány – valószínűsíthetően – a front alatti egészségkárosodásoknak betudhatóan, 1945 szeptemberében, agyvelőgyulladásban hunyt el Budapesten.
Konta Arnold és családja a második világháborús zsidóüldözéseket hamis salvadori papírokkal próbálta átvészelni. Ebben segítségükre a besztercei születésű Mandl György (1903-1992), vagy ahogyan ekkor már nevezte magát, George Mandel-Mantello volt, ki övéi közül sok százat tudott megmenteni.
A Genfben működő iroda tömegével bocsátott ki fiktív salvadori papírokat, amiket azután zsidó futárok kézbesítettek a legnagyobb veszedelmek között.
1944. február 22-én az MTK klubalapító Kohn-Konta Arnold, valamint felesége és Lívia leányuk részére is kiállították a szükséges salvadori okmányokat, melyek ma az Egyesült Államokbeli Holocaust Múzeumban találhatók. Arról nincsen tudomásunk, hogy az iratok kiküldésre került másodpéldányai célba értek-e (minden bizonnyal igen, és ennek köszönhették életbenmaradásukat), mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, hogy a szülők sorsa hogyan alakult a későbbiekben.
A hetvennégy esztendős Konta Arnold, 1945. szeptember 25-én (lánya halálának bejelentésekor) még bizonyosan életben volt. Az MTK klubalapítójának további sorsa azonban ismeretlen, vélhetően feleségével hazájában maradt és érdemdús életet követően itt érte a halál.
