Atlétika
Nagy Marcell

1931. június 24-én született Bárány Árpád, párbajtőrvívó olimpiai bajnok.

Publikálva: 2020.06.24 Frissítve: 2020.06.24 Vívás – tőr/párbajtőr

89 éves az MTK örökös bajnoka. Boldog születésnapot!

A sokoldalú testnevelőtanár első magyar bajnokságát 1956-ban, téli öttusában nyerte, az Újpesti Dózsa versenyzőjeként. Az azóta elfelejtett sportágban a téli öttusában a két fizikai számot, az úszást és a futást a lesiklás és a sífutás helyettesítette. A téli öttusabajnok azután 1957-ben már a megfiatalított párbajtőr-válogatott tagja lett és Philadelphiában, majd egy évvel később Budapesten vívott a világbajnokságot nyert együttesben. A csapat, a római olimpián helyezetlen maradt, de Tokióban – a Bárány Árpád, Gábor Tamás, dr. Kausz István, Kulcsár Győző és Nemere Zoltán alkotta gárda – megnyerte az olimpiai bajnokságot.  Bárány Árpád később a Bp. Vörös Meteorban, majd a névváltozást követően az MTK-ban edzősködött. A fiatalokat nevelte. Rövid ideig Iránban is tevékenykedett. Nyugdíjba vonulása után változatlan lelkesedéssel és szakértelemmel igyekezett megszerettetni a vívást a fiatalokkal, de bánatára mind kevesebb volt a jelentkezők száma. Lassan edzőként is búcsút vett kedvenc sportjától.

Az aranyérem története:

Vívóberkekben hosszú ideig járt a szólás: „Aki nem tud eredményes lenni kardban, vagy tőrben, az elmegy párbajtőrözőnek”. A csúfondáros csipkelődésre több világverseny adott megfelelő választ, de leginkább a tokiói játékok parádés magyar párbajtőr-teljesítménye, és az azt követő versenyek sorozata, ahol a mieink játszották a főszerepet.

A japán fővárosba való kiutazás előtt, az 1964-es hazai csapatbajnokságon bíztató formát mutattak a válogatottak. Mindenki reménykedett, hogy ötösünk: Kulcsár Győző, dr. Kausz István, Nemere Zoltán, Gábor Tamás és Bárány Árpád éremmel érkezik haza.

A vérmes reményeket kissé lehűtötte, hogy az egyéni mérkőzések során egy párbajtőrözőnk sem jutott túl a legjobb 16-on. Hallatlanul nehéz sorsolás várt az együttesre, a könnyű kezdeti győzelmek (Japán, Irán) után Ausztria legyőzése (8:1) is simán ment. Szerencsére folytatódott a lendület az óriási nevekkel felálló szovjetek (8:4), majd a franciák, és végül a világ legjobbjának tartott olaszok ellen is. Az azzurik elleni finálé hőse Kulcsár volt, aki – miután Gábor és Kausz elvesztette csörtéjét és az állás 2:2 volt – minden ellenfelét leiskolázta.  Nagyszerűen érvényesült briliáns technikája, tudatos, szellemes rafináltsága. 8:3-ra nyertek, megfordítva ezzel a papírforma alapján jósolt várakozásokat. A svéd párbajtőrözők vezetője, Rerrich Béla, aki annak idején rengeteget tett a párbajtőrvívás hazai megteremtéséért, meg is jegyezte: – Ezt a magyar gárdát ezen a napon senki nem tudta volna legyőzni.

A Waseda vívócsarnok hangos volt a magyarok dicséretétől. Különösen Kulcsárnak jutott ki az elismerésből, aki bizonyította, hogy a világ akkori legjobb párbajtőrözője. Könnyedén, játékosan vívott. A tőle megszokott ravasz mosollyal kísért minden találatot. A nagy olasz vívó, Delfino szavaiból is kiérződött az elismerés: – Taktikájuk és nagyszerű technikájuk a párbajtőrözés új stílusát mutatta be, de fura, hogy ötük közül egy se tudott bejutni az egyéni döntőbe.

A tudósítók hírül adták a világnak a szenzációt, férfi párbajtőrvívásban aranyérmes Magyarország, Olaszország és Franciaország előtt. A valóság az volt, hogy nem újoncok érték el a sikert, hiszen már a korábbi években is ott voltak a legjobbak mezőnyében:


A 33 éves testnevelőtanár, Bárány Árpád is akkor már hét éve szerepelt a válogatottban, 1959-ben Budapesten világbajnoki aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia már második ötkarikás szereplése volt. Gyorsaságával ellensúlyozta, hogy a vívásban egyáltalán nem előnyös alacsony termettel, rövid karokkal „áldotta meg” az ég.

Gábor Tamás a vívószövetségben, egyesületekben tevékenykedő édesapja irányításával 16 évesen került a sportágba, hogy aztán még 40 évesen is ott legyen a bajnoki vetélkedőkön. Igazi mindenes, volt válogatott, szövetségi kapitány, tolmács, vagy versenyszervező, mérkőzésvezető bíró. Vívott az 1959-es világbajnok együttesünkben, 1961-ben harmadik, 1962-ben második helyet szerzett a vb-ken. A válogatottban mindig az övé volt az első, vagy éppen a záró csörte, mert nyugalma, sokoldalú taktikai és technikai felkészültsége, bravúros védekezése nemcsak hasznos volt, de jó hatással volt a többiekre is. Idegenforgalmi szakembernek állt, 32 évesen már a Royal szálló titkára, majd a Stadion hotel vezetőjeként dolgozott.

dr. Kausz István az olimpia idején 32 éves volt. Korábban öttusázott, 1962-ben egyéni világbajnokságot nyert, Tokióban másodszor képviselte olimpián a magyar színeket. Orvosként dolgozott a Rókus kórházban. Feladatát mindig nagy szorgalommal végezte, előfordult, hogy a tatai edzőtáborból hetente kétszer utazott Pestre, hogy orvosi ügyeletének is eleget tegyen. Évek óta az úszóválogatott orvosa.

Nemere Zoltán, 24 évesen a válogatott legfiatalabb tagja, inkább reménységnek, mint esélyesnek számított. Tokió előtt viszont biztosan nyerte a magyar bajnoki címet, ez segítette elő, hogy először kerülhetett az olimpiai csapatba. Rövidtávfutóként kezdte, de a vívás szerelmese volt, mesteredzői végzettséget szerzett a fogorvosi hivatás mellett. Hallatlanul gyors volt gondolkodásban is, pillanatok alatt felismerte és kihasználta ellenfelei gyengéit.

Kulcsár Győző ugyan mérnöki végzettségű, de élete nagy részét a vívás kötötte le. Fiatalos lendülete és kiváló fizikai adottságai a legjobbak közé emelte. 24 évesen a tőrvívásról áttért a párbajtőrre, ahol aztán könnyed, látványos küzdőmodorával mindenkit meglepett, miként a fináléban az olaszok ellen is, amikor is páratlan bravúrral veretlen maradt. Olaszországban edzősködött, majd hazatérte után a Budapesti Honvéd mestere lett.

Ezek a tehetségek olyan jó szemű, újításokra képes mesterek kezei alatt értek klasszissá, mint Bay Béla és Vass Imre. Bay például sokat adott a taktikai felkészülésre, a fizikai adottságok erősítésére, de azért azt vallotta: – A vívás legjobb kiegészítője a vívás. De az egész mit sem ér szorgalom nélkül.

Forrás: mob.hu
Szerző: Sirokmány Lajos

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!