Atlétika
Krizsán Xénia
Ismerjék meg női kézilabdacsapatunk új beállóját, Sári Barbarát!
– Mesélj kicsit a kezdetekről! Próbálkoztál esetleg más sportágakkal?
– Nyolc évig úsztam kézilabda előtt, nálunk Dunaújvárosban ez megszokott, én is úszótagozatos iskolába jártam.
– Milyen játékos Sári Barbara?
– Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert olyan közegben nőttem fel Dunaújvárosban, ahol világsztárok játszottak: Ferling Detti, Nagy Ivett, Radulovics Bojana. Nagyon sokat tanultam tőlük a kézilabdáról mentálisan és fizikálisan egyaránt, ezt próbáltam tovább vinni Egerbe is. Az Eszterházyban meghatározó játékos voltam, de az NB I egészen más kávéház.
– Van bármi, amiben még fejlődni szeretnél?
– A védekezésben. Évek óta dolgozom ezen, és Vovával is erre álltunk rá.
– Mire vagy a legbüszkébb az eddigi pályafutásodból?
– Nagyon jó szívvel gondolok vissza az egri évekre, a bajnoki címekre – én az előző szezont is ide számolom. Debre Viktor kezei alatt nagyon sokat fejlődtem, de a dunaújvárosi időszakban is rengeteget tanultam. Ami miatt azonban a legszerencsésebbnek érzem magam, hogy milyen emberekkel játszhattam együtt.
– Milyen személyes célkitűzéseket fogalmaztál meg a következő szezonra?
– 29 éves vagyok, szeretnék stabil NB I-es játékossá válni, és minél többet segíteni a csapatnak. Dakos Nonóval jól ki fogjuk egészíteni egymást, igyekszem mihamarabb beilleszkedni, egyelőre ismerkedem a közeggel. A legfontosabb, hogy a csapat összeálljon, és megszilárdítsuk a helyünket a középmezőnyben.
– Hogy érzed, elfogadtak a csapattársak?
– Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, jó közösségbe kerültem. Mindenki kedves, befogadó és segítőkész. Az öltözőben kiváló a hangulat, örülök, hogy itt lehetek – csupa közhely, tudom, mégis mind igaz.
– A pályán hogy halad a beilleszkedés?
– Sok minden hasonló, mint amit Debre Viktor kért tőlem az előző években. Persze van egy-két új elem, de igyekszem ezeket mihamarabb elsajátítani.