Vívás: „Győzelemnek fogtam fel a szereplést” – Somody Soma

Fiatal párbajtőrözőnkkel, Somody Somával beszélgettünk az országos bajnokságról, ahol egyéniben ezüst-, csapatban bronzérmet ünnepelhetett.

– Minek köszönhető, hogy ezüstérmet szereztél egyéniben az országos bajnokságon?

– Nem jöttem kifejezetten nagy célokkal az ob-ra, de azért szerettem volna legalább a legjobb nyolcba kerülni, vagy érmet szerezni. Kellemetlen csoportom volt, de egy vereséggel sikerült abszolválni azt, és éreztem, hogy nincs baj a vívásommal. Az egyenes kieséses szakaszban rutinos vívóval kezdtem, majd fiatalabb vetélytárs következett, aki ellen meg is szenvedtem, de sikerült a főtáblára jutni, így mehettem haza pihenni. A 32 között azt hittem, Koch Mátéval fogok vívni, de Antal Máté meglepte, így vele találkoztam. Ez nagyon fárasztó asszó volt, brutálisan megterhelt mindkettőnket, de sikerült megoldani. Ezt követően Kovács Gerivel vívtam, aki a legjobban teljesített a csoportkörben, de tudtam, ha ezt megcsinálom, bejuthatok a döntőbe is. Fejben és fizikailag is rendben voltam, megnyertem az asszót, és éreztem, innen nincs megállás. Ezután legyőztem Nagy Marcit, majd Rédli András ellen piszok nehéz asszóval jutottam a döntőbe. Körülbelül négy óra pihenő volt a fináléig, próbáltam fejben rákészülni. Végül Bakos Bálint nyert, de nem lehetek elégedetlen a vívásommal, színvonalas, élvezhető döntő volt. Az egész szereplést győzelemnek fogtam fel, rendkívül sok pozitív visszajelzést kaptam a verseny után. 20 éves vagyok, lesz még időm megnyerni az országos bajnokságot. Most jól fog jönni egy kis pihenő, utána pedig a Grand Prix-versenyeken és a világkupákon is a főtábla lesz a cél.

– Ha már világkupák, milyen tapasztalatokkal gazdagodtál az eddigi versenyeken?

– Nagyon fontos, hogy meg tudom ismerni a nemzetközi mezőnyt, illetve vívhatok francia markolatot használó sportolók ellen, ami Magyarországon nem jellemző. Mindenképp meg kell ezt szokni, de a versenyek felépítéséhez is alkalmazkodni kell, mert teljesen más. Nagyon szeretem ezeket a külföldi erőpróbákat, nagyon jó a hangulatuk, és eddig sikerült a főtáblákat is hozni.

– Az országos bajnokságon milyen volt a csapatverseny? Elégedettek vagytok a bronzéremmel?

– Úgy indultunk neki, hogy mindenképp döntőzni szeretnénk, és a verseny elején nem is volt probléma, aztán jött a Vasas II. Nem kezdtünk rosszul, és végig jól vívtunk, de a hajrában egyetlen tussal jobb volt az ellenfél, így nem jött össze a döntő. Nagyon sajnáltuk, mert úgy éreztünk, képesek lehetünk bejutni a fináléba, ahol szintén esélyünk lett volna nyerni. A bronzmeccsre a Vasas ellen nagyon felszívtuk magunkat, és sikerült a dobogó harmadik fokára állni. Ez nagy skalp, de picit ironikus, hogy a Vasas II. kifogott rajtunk, ám a Vasas első számú gárdáját megvertük. Jó hangulatban telt a nap, talán ez volt a legjobb országos bajnokság. A szakosztályvezetővel, Szényi Péterrel megbeszéltük, hogy jövőre is visszatér, és megpróbáljuk megnyerni az aranyat. Nagyon erős, stabil csapatunk van, és bízom benne, hogy jövőre meg tudjuk csinálni.

– Milyen feladatok várnak rád a közeljövőben?

– Alapozó edzőtáborunk lesz, hogy az ünnepek után formába kerüljünk, addig pedig pihenés, hiszen rengeteget versenyeztem mostanában, ami megterhelő volt a csuklómnak. Utána jönnek a nemzetközi viadalok, ahol ugyanúgy a főtáblára kerülés lesz a célom. Úgy érzem, készen állok arra, hogy újra a 32-be kerüljek, de ehhez rögtön élesnek kell lennem az egyenes kieséses szakaszban. A befektetett munka megtérül, és hiszem, hogy hamarosan ki fog jönni a lépés. Emellett jelenleg az ötödik vagyok a magyar ranglistán, de rendkívül pici a különbség az élmezőnyben, így szeretnék itt is előrébb lépni. 

Ezt olvastad már?