Több van bennem

Valovics Nórával, az MTK Budapest női kézilabdacsapatának átlövőjével értékeltük az alapszakasz első felét.

Valovics Nóra – kora ellenére – a csapat egyik legrutinosabb tagja: megjárta – többek közt – a Ferencvárost, Kiskunhalast, Izlandot, Siófokot, Debrecent. Való – ahogy a többiek hívják – vezére és egyben húzóembere a csapatnak, csupán a legutóbbi, Vác elleni meccset hagyta ki, azt is sérülés miatt.

– Hogyan értékeled a csapat őszi szereplését?

– Vegyes érzéseim vannak. Az utolsó pár meccs nagyon jól sikerült. Azt látom, hogy kezd összeállni a csapat, a sok sérülés ellenére is. Lassan beérik a munkánk gyümölcse, és így teljesen reálisnak érzem, hogy az első nyolcban végezzük. Remélem, hogy a sérültek hamar felépülnek, és akkor teljes kerettel vághatunk neki a tavasznak. Összességében bizakodó vagyok: ha a hazai meccseinket tudjuk hozni, és esetleg idegenben is elcsípünk pár pontot, akkor elérhetjük a célunkat.

– Valovics Nórának milyen ősze volt?

– Nem vagyok teljesen elégedett magammal, ennél sokkal több van bennem. Az utóbbi pár meccsen mutatott formámat szeretném állandósítani, mivel ez már megfelelt annak, amit elvárok magamtól, és amivel tudom segíteni a csapatot. Valószínűleg Vova (Golovin Vlagyimir. A szerk.) is több gólt vár tőlem, ami bennem is van, remélem, január elején, a Debrecen ellen ki is fog jönni. Tisztában vagyok vele, hogy az én lövőerőmmel és dinamikámmal lehet több gólt is lőni, rajta vagyok, hogy ez így sikerüljön. 

– Mennyire tudtál alkalmazkodni, az „új” edző, Golovin Vlagyimir munkamódszereihez?

– Dolgoztam vele már korábban is, és nem titok, hogy ő a kedvenc edzőm. Nagyon szeretem, hogy edzés közben sose jut eszembe, hogy vajon még mennyi lehet hátra. Így mindig ott tudok lenni fejben, mindig teljesen leköt, mivel változatos edzéseket vezényel, még két ugyanolyan bemelegítés sincs. 

– Gondolom, az ő személye nagy szerepet játszott abban, hogy a nyáron végül folytattad, és nem a visszavonálás mellett döntöttél.

– Vova olyan edző, ami mostanában ritkaság: szakmailag, és pszichológiai, illetve pedagógiai szempontból is a „topon” van. Nekem az nagyon fontos, hogy tudjam, nemcsak szakmai kérdésekkel, de emberileg is mindig számíthatok rá.

– Az ősz melyik meccsére emlékszel vissza a legszívesebben?

– A Mosonmagyaróvár elleni meccs nagyon emlékezetesre sikeredett. Így visszagondolva, nem volt egyszerű, de akkor úgy éreztem, mindenképpen ott a helyem a pályán (A Mosonmagyaróvári KC SE elleni rangadó első félidejében eltört Nóra keze, ám ő végigjátszotta a meccset. A sérült testrészt másnap megműtötték. – A szerk.) Ez igazi csapatmunka volt, minden szempontból, így ezt a meccset választanám.

– Nálad ki volt az ősz legjobbja?

– Nagyon szeretem Reni (Ignácz-Pethő Renáta) hozzáállását, olyan teljesítményt nyújtott az ősszel, hogy nálam ő van az első helyen. 

Ezt olvastad már?