Rudi Soma Péter: „Örülök, hogy az MTK-ba kerültem”

Rudi Soma Péter nyerte a kadet fiú párbajtőrözők országos bajnokságát. Ezen ő lepődött meg a leginkább, ugyanis nem érezte magát a legjobb formában. Az MTK sokoldalú vívója nemcsak ebben a sportágban, hanem hosszútávfutásban is jeleskedik. Ha mindez nem volna elég, osztályának legjobb tanulója és lemezlovasként is megállja a helyét. Arra kérdésünkre pedig, hogy mik a jövőbeli tervei, hobbijának megfelelően zárta válaszát.

– Hogyan indult a pályafutásod? Miért éppen a vívást választottad?

– Az, hogy vívni kezdtem, csak a véletlennek köszönhető. Még elsős koromban az iskola egyik tanára alapított vívóegyesületet az iskola tornatermében, és gondoltam kipróbálom. Már az első edzések után beleszerettem ebbe a sportba. Az MTK-ba ötödik osztályos koromban kerültem, és hivatalosan csak 2010 júliusában lettem az egyesület igazolt sportolója.

– Milyen eredményeket értél el eddig? Mire vagy a legbüszkébb?

– Bár az átigazolásom előtt is értem el eredményeket, de ezek csak kisebb versenyek voltak, az igazi sikereimet az MTK vívójaként értem el. Először a 2010-11-es szezonban kóstoltam bele, hogy milyen érzés a korosztályos élvonalban lenni, ekkor az év végi összesített pontverseny második helyén végeztem. Egy évvel később, a 2011-12-es szezonban sikerült az év végi összesítést az első helyen zárnom. Az előző két év kadet országos bajnokságainak eredményei kísértetiesen hasonlítanak az előbb említett két sikeremhez, ugyanis a tavalyi országos bajnokságon kadet 1-esként sikerült az ezüstérmet megszereznem, és természetesen a legutóbbi országos bajnokság eredményére is büszke lehetek.

– Ahol te nyerted meg a kadet fiú párbajtőrözők országos bajnokságát!

– Ez talán engem lepett meg a leginkább. Az első néhány asszómban egyáltalán nem voltam jó formában, sőt, kimondottan indiszponáltnak, fáradtnak éreztem magam, ennek ellenére a kör után kilencedikként kerültem a táblára.

– Milyen az MTK-ban sportolni? Milyen a kapcsolatod a társakkal és a szakmai stábbal?

– Annak, hogy pont az MTK-ba kerültem, kimondottan örülök. Szerintem nagyon jó, összetartó csapat vagyunk, és a legjobb barátaimat ennek a társaságnak köszönhetem. Igazán nem is tudnék olyan embert említeni edzésről, akivel ne jönnék ki. Az edzői gárda szempontjából is nagyon örülök, hogy ebben az egyesületben vívhatok, hiszen az mestereim mind edzéseken, mind a versenyeken nagyon sok segítséget tudnak nyújtani.

– A vívás mellett hosszútávfutásban is jeleskedsz. Mesélj róla!

– A hosszútávfutást csak amolyan hobbiként űzöm, ennek ellenére ebben is értem el eredményeket. 2012-ben a Nike Budapest Félmaratonon, a korosztályomban, minimális edzés mellett lettem harmadik, és az 1:36:36-os időm a következő évben is elég lett volna erre az eredményre, de kaptam tíz perc büntetést szabálytalan rajtszámhasználat miatt, mert a szponzorokat a rajtszám alján felhajtottam. Viszont az ezért kapott tíz perc büntetéssel is a hetedik helyet szereztem meg a korcsoportomban. Sajnos idén az első európai körverseny egybeesett a félmaraton időpontjával, így nem tudtam indulni.

– A sport tehát elég sok időt vesz el az életedből. A maradékot mivel töltöd?

– Meglepő módon nem okoz gondot a sport mellett az időm beosztása. Ez a második évem a Kölcsey Ferenc Gimnázium sport-ökológia tagozatán. Szerencsére azzal, hogy nemcsak a páston, de az iskolapadban is tudok koncentrálni, az osztály átlagánál jóval kevesebb időt kell otthon a tanulással töltenem, és a jegyeim szerint így is stabilan benne vagyok az osztályos top háromban. És ha még mindezek mellett is marad időm, azt DJ-ként töltöm.

– Mik a terveid?

– Nincsenek igazán pontos elképzeléseim. Fogorvos szeretnék lenni, de emellett a biokémia is vonz. A vívást természetesen nem szeretném abbahagyni a következő tíz-húsz évben sem. A cél pedig egyértelmű, a lehető legjobbat szeretném kihozni magamból, de hogy ez mire lesz elég, az még a jövő zenéje.

Ezt olvastad már?