Rajna András: „Megerősítettük az alapokat”

Az MTK kajak-kenu szakosztályának igazgatója szerint nem kell lemondani az olimpiai szereplésről 2016-ban sem. Rajna András összegzi az elmúlt évet és beszél a tervekről.

– Milyen elképzelésekkel vágtatok neki a 2014-es évnek?

– A mottónk az volt, hogy az alapokat megerősítsük. A megelőző években anyagilag meglehetősen sanyarú helyzetben volt a kajak-kenu szakosztály. Tavaly, év végére ez a probléma megoldódott, és el lehetett kezdeni tervezni. Amit 2014-re elgondoltunk, ahhoz megvolt a muníció, így csaknem mindent meg tudtunk valósítani.

– Melyek voltak a kiemelt célok?

– Elsősorban az utánpótlásra koncentráltunk. Felnőtt versenyzőnk idén nem volt, de nem is szerepelt a célkitűzések között. Örvendetes viszont, hogy a nálunk készülő fiatalok és az edzők száma is emelkedett. Csatlakozott hozzánk Makrai Csaba, akivel nagyon tehetséges versenyzők érkeztek a MAFC-ból. Csaba tíz évig volt a magyar válogatott tagja, ezalatt tíz bajnoki címet nyert. Azóta edzősödik, remek szakember, ahogy a többi tréner is az MTK-ban. Ne feledjük, hogy itt dolgozik az olimpiai bajnok, Kőbán Rita és a kilencszeres világbajnok, Wichmann Tamás is!

– Az év elején beszélgettünk a kenuról is.

– Jó hír, hogy újra elindult a kenusok nevelése is. Balázs Péter vezetésével – aki szintén új kolléga – alakul a csapat. Évek óta nem volt ebben a szakágban széleskörű utánpótlás-nevelés, így épp itt volt az ideje, hogy lépjünk. Fiúk-lányok együtt dolgoznak a Gubacsi-hídnál lévő telepünkön. Az előző években Wichmann Tamás lelkesedésének köszönhetően volt néhány versenyzőnk, egyikük ifi EB érmes is lett, de ezen kívül nem tudtunk kellő energiát fordítani erre a szakágra.

– Ha már „Gubacsi”, akkor váltsunk néhány szót a létesítményekről!

– Év közben befejeződött a hivatalosan a XXI. ker. Budapest, Parti sétány utca 2. alatt található, de a mi szóhasználatunk csak „Gubacsi”-ként szereplő telep felújítása. Megújult az épület, messziről felismerhető, hogy itt MTK-sportolók készülnek. Vannak még apró munkálatok, de a létesítményeknél folyamatos karbantartásról beszélünk. A Népszigeten lévő telepünk megújítása amolyan „mindennapos”, tehát ezekben a napokban, órákban, percekben adják át az elkészült részeket a kivitelezők. Beszélgetésünk idején kötik be az új kazánt, és ez mérföldkő a telep életében. Régen várunk erre, de ez a pillanat is eljött.

– Hogy álltok eszközökkel?

– Komoly nagyságrendben sikerült az utánpótlás számára hajókat, lapátokat vásárolni, de a nem versenyzőnek készülő, tehát szabadidősként hozzánk járók is kaptak új eszközöket. Van már az MTK-ban „SUP” (Stand-Up Padling) melyen állva lehet evezni, és van sárkányhajónk is, így itt is indulhat a szakági képzés. Lett új motorcsónakunk a hozzá való motorral, hiszen a régi, gazdaságtalanul működő szerkezeteket ideje volt lecserélni.

– Hányan sportolnak a szakosztályban?

– Százhetven felett járunk, így hamarosan elérjük a kitűzött célt, és meglesz a kétszázadik is. Év elején száz fő körül mozgott a tagság, így sikerült megduplázni a létszámot. A célunk, hogy ne csak a versenysportra neveljünk fiatalokat, hanem bárki jöhessen hozzánk, aki csak a vizet szereti, ki akarja próbálni a kajakozást, kenuzást, vagy tartalmasan akarja eltölteni a szabadidejét. Egészséges klubszerkezetet szerettünk volna, és ezt el is értük már idén.

– Utolsó kérdésemmel nem a szakosztály-igazgatóhoz, hanem Rajna Andráshoz fordulok. Hogy sikerült megszokni, hogy most nem olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címekben gondolkodsz, hanem utánpótlás országos bajnoki helyezésekben?

– Nem szoktam meg. Ez az év így telt. A jelenlegi utánpótlásunkból Rióra nem lehet olimpiai bajnokot nevelni, így erősen gondolkodunk azon, hogy – ne maradjon ki ez az olimpia sem – 2015-ben igazolunk néhány olyan élversenyzőt, akik közül kettő, vagy akár három is esélyes lehet a kvóta-, de akár éremszerzésre is.

– Neveket kérek!

– Majd akkor mondhatok, ha lezárultak a költségvetési tárgyalások, illetve megállapodtunk a sportolókkal. Amúgy vezetőként nekem abban is kell gondolkodnom, hogy miként lehet működtetni a szakosztályt, hiszen egzisztenciákról, családokról, szülőkről, nagyszülőkről, gyerekekről van szó, és ez komoly felelősség. Lehetne itt olimpiai érmekben gondolkodni akár 2016-ban is, de akkor minden pénzt arra a tíz kiemelkedő kajakosra, kenusra kellene fordítani, akikben benne van a lehetőség, a többiek meg mehetnének Isten hírével… Nem ez a cél. Több száz fős szakosztályt szeretnénk, benne néhány profi felnőttel, kétszáz utánpótláskorúval és háromszáz hobbistával, amatőrrel.

– Akkor viszont lehet jelentkezni.

– Természetesen! Berekalli Éva, Pruzsinszki István, Hargittai István és Balázs Péter is várja az újakat. Ha túl leszünk az ünnepeken, akkor mindössze e-mailt várunk az mtk@mtk1888.hu címre és már készítjük is a hajót. Addig is boldog újévet mindenkinek!

Ezt olvastad már?