Panka újra gólya

Márton Anna, a Brüll Alfréd Akadémia kardozója a júliusi, moszkvai világbajnokságon szerzett bronzérmével letette névjegyét a felnőttek között, és hatalmas lépést tett a riói olimpia felé vezető úton. Az ifjú vívóval beszélgettünk Moszkváról, kvalifikációról, és a tanulmányairól.

– Bronzérmet szereztél a moszkvai felnőtt VB-n, legyőzted – többek között – a kétszeres olimpiai- és világbajnok Mariel Zagunist. Mondhatjuk, hogy most már a világ élmezőnyébe tartozol?

– Azt hiszem igen. Ezzel a sikerrel a világranglista kilencedik helyén állok pillanatnyilag. Ha valaki az első tizenhatban van, akkor talán már nem túlzást ezt kijelenteni. Most még egyelőre igyekszem megszilárdítani itt a helyem.

– Mi a legnagyobb erősséged, ami segített eljutni idáig?

– A világbajnokság előtt nagyon akartam bizonyítani, és az olimpiai kvalifikáció miatt is szükségem volt a sikerre. Így volt rajtam egyfajta nyomás, de örültem, hogy ennek ellenére felszabadultan tudtam vívni.

– Miben kell még fejlődnöd?

– Nagyon sok mindenben. Ránk vívókra gyakran mondják, hogy későn érők vagyunk: Imre Géza a legjobb példa erre, aki 40 évesen lett idén világbajnok. Nagyjából 25-27 éves korára lesz valakiből kész versenyző, technikailag, taktikailag, fizikálisan ekkortájt van a csúcson a vívó. Annyi összetevője van ennek a sportnak, hogy önmagában a fiatalos lendület és a jó fizikum nem elég. Úgyhogy nagyon sok tanulnivalóm van, de még nem untam meg – mondja nevetve Panka.

– Mi a helyzet az olimpiai kvalifikációval?

– A világranglista helyezések alapján történik, amely nagyon bonyolult pontszámítás eredményeképpen alakul ki. Ezt a listát tavasszal zárják le, de addig még hátravan hat világkupa, illetve Grand Prix.

– A jelenlegi kilencedik helyezéseddel azért elég jól állsz?

– Most kijutó helyen vagyok, de ez a ranglista folyamatosan változik. Nálunk nincs olyan, hogy mondjuk a világbajnoki bronzérem megszerzése automatikusan olimpiai kvótával jár. Csak a kvalifikációs időszak végén lehet biztosat mondani. Persze a világranglista első helyezettje például nem teljesíthet olyan rosszul a hátralevő hat versenyen, hogy lecsússzon a kijutást érő helyekről, de én nem tudom pontosan, hogy állok ilyen szempontból, matematikailag. Ott leszek a versenyeken, és igyekszem átmenteni a júliusi formámat a továbbiakra.

– Mi lesz a következő verseny, amire készültök?

– Venezuelában, Caracasban lesz világkupa októberben, arra készülünk. Megvolt a világbajnokság utáni nyári szünet, és egy hónapja újra edzünk: túl vagyunk az alapozáson, és már a technikai résznél tartunk.

– Apropó szünet. Volt elég időd kipihenni az előző szezon fáradalmait?

– Abszolút. Három hétre leköltöztem a Káli medencébe, Szentbékkállára, és csak relaxáltam, így most százszázalékosan fel vagyok töltődve. Kicsit nehéz volt visszaállni a szokásos edzés-tanulás-edzés ritmusba, mivel a jót könnyen megszokja az ember, de most már újra élvezem az edzéseket.

– Nehéz összeegyeztetni a profi sportot a tanulmányaiddal?

– Tavaly a BME-re jártam biomérnöki szakra, de idén – az olimpiai kvalifikáció évében – valami kevésbé megterhelőre volt szükségem, így váltottam a pszichológiára. Most újra gólya vagyok, de eddig nagyon tetszik minden.

Ezt olvastad már?