Atlétika
Krizsán Xénia

MTK legendárium Ι 84. rész

Publikálva: 2021.01.27 Frissítve: 2021.01.26 MTK Budapest

1944. augusztus 15. Sötét lap az MTK almanachjában, mert ez Brüll Alfréd hivatalos holttá nyilvánításának napja. 4. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Brüll Alfréd a Mauthner-telepről történt elszállítását követően (minden bizonnyal) másodszor került a Rökk Szilárd utcai központba. Mint úgynevezett „illusztris” deportált, vélhetően magánbehívóval jelentkezett a deportáló táborok ügyviteli székhelyén. A Gestapo itt, a Rökk Szilárd utca 26. alatt rendezte be ezen táborok irányítóközpontját, mint központi nyilvántartó hivatalt és intézőszervet. Ehhez a nagy múltú Rabbiszeminárium épületét foglalta le: „1944. március 19-én délután, német SS-katonák elfoglalták a Rökk Szilárd utca 26. sz. alatti rabbiképzőt. A szomszédos házban lévő internátusból, az ott talált növendékekkel a rabbiképzőből kihordatták a padokat, és azok helyébe ágyakat állíttattak fel. Néhány nap múlva a zsidó gazdasági élet exponens alakjait hozták be, akik részben a rendőrség őrizete alatt állottak.

1944 tavaszán ide vonult, vagy szállíttatott be az MTK elnöke, hogy azután több társával együtt a csepeli Mauthner-telepre kerüljön kényszermunkával egybekötött deportálásra, ahol reggeltől estig szemes terményt, főként borsót kellett válogatnia.

A Rökk Szilárd utcai központ vezetője szürke, kis rendőrségi segédfogalmazó, Hain Péter kormánytanácsos bizalmasaként került helyzetbe. „Mint vérszomjas szadista Caesar uralkodott a Rökk Szilárd utcában. Tőle származott az a zseniális ötlet, hogy az Izraelita Hitközség küldjön behívót annak az 57 neves zsidó újságírónak és 100 ismert pesti zsidó ügyvédnek, akiket el akart veszejteni, nehogy gyanút fogjanak és esetleg megszökjenek.

Hirhedt mondása volt, amivel Brüll Alfrédékat is fogadta: „Élve innen senki nem fog kikerülni!” A Csepelre és egyéb táborokba személyes intézkedése folytán tiltotta meg, hogy a fogvatartottak időközönként, a légitámadások alkalmával óvóhelyre meneküljenek. Ugyancsak ő rendelte el, hogy a táborokban megbetegedett embereket gyalog hajtsák egészen Bécsig. Brüll Alfréd tehát ennek a „vérszomjas szadista Caesarnak” a fennhatósága alá került, amikor 1944 júniusában ismét a Rökk Szilárd utcába szállították. Ubrizsy nem árult zsákbamacskát, Soós Endre leírja miként fogadta a központba érkezőket: „Ubrizsi Pál, a véreb fogadta (őket) a Rökk Szilárd utcai tornateremben. 

Az üdvözlés igen meleghangú volt, ha jól emlékszem körülbelül így hangzott: Köszöntöm itt önöket...A németek majd szappant főznek a szerkesztő urakból. Ezután hosszabb szöveg következett, mindennemű pénzünk, értéktárgyunk beszolgáltatásáról. Csak egyetlen evőkanalunk maradhatott, kést és villát is be kellett adni. Búcsúzóul, mielőtt az emeletre kerültünk, még egy pótüdvözlést kaptunk.” Ebben Ubrizsy elismételte, hogy innen csak „lábbal előre lehet kijutni.” Soós, a Rökk Szilárd utcai kegyetlenséggel kapcsolatban még a következőt jegyzi fel: „A Rökk Szilárd utcában kaptam a hiradást, hogy apám embertelen körülmények között elpusztult, és anyám az üldözések következtében öngyilkos lett. Ubrizsi Pál jelenlétében közölték velem a két „esetet”. A véreb rögtön kommentárral kísérte: Ilyen sorsuk lesz mindnyájuknak!”

Ubrizsy nem beszélt a levegőbe, utólagos becslések szerint, mintegy 5500 ember élete száradt a lelkén.

Brüll Alfréd MTK elnök tehát ilyen viszonyok közé jutva sejthette, sorsa jobbra fordulására vajmi kevés az esély...

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!