MTK legendárium | 376.rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

Szekrényessy Kálmánt, a mestert jól ismerték az alapító fiatalok valamennyien a tréningek és versenyek világából, hol évek óta állt mögöttük – vagy ahogy ők érezhették – (emberi és szakmai teljesítményeivel), fölöttük. Most azonban a lakására mentek, az otthonában keresték fel. Ez tehát mégis más volt, hisz behatoltak egy országos ismertségű ember magánszférájába… Tizennyolc esztendős embereknek tárgyalni a negyvenkét esztendőssel, ismeretleneknek az ismerttel, tapasztalatlanoknak a bölccsel, szegényeknek a gazdaggal, lenézetteknek az előkelővel…

A bátorságnak jelentős próbája volt mindez, messzire vezető út kezdete, a berlinihez hasonló – magyar léptékű – klub megalapításának rögös útján.

Az 1888. november 16-i délután további részéről apró nüánszokat nem ismerünk, a díszlet és a szereplők azonban ismertek, a cél világos, a festett háttér rekonstruálható, az este néhány impresszionista ecsetvonással, eleven tónusú színnel mégis életre kelthető.

Mielőtt átlépnénk Szekrényessy Kálmán elegáns pompával berendezett lakásának küszöbét, essen néhány szó a házról. Eddig egyetlen klubkrónikás sem közölt egyebet az alapítás helyszínéről, minthogy az a Teréz körút egyik házában történt. Máshol még azt is olvashatjuk, miszerint a Teréz körúti Samassa-házban alakult az egylet. E két információ egyfelől valós, másfelől azonban helytelen, és mint ilyen, félrevezető, hisz Szekrényessy otthona nem a Samassa-házban, hanem közvetlenül a mellette lévő Teréz körút 10-es szám alatt, az Abbázia kávéháztól a Király utca felé eső második ház, körútra tekintő elegáns első emeleti lakásában volt. Százhuszonhét esztendő múltán a sikeresen beazonosított épületet illő lenne emléktáblával is megjelölni… E kis kitérő után azonban térjünk vissza a házigazdához és szűkebb Teréz körúti életviszonyaihoz.

Szekrényessy Kálmán a hőskorát élő magyar sport héroszi alakja, népszerűsége jelentős, baráti és tanítványi köre kiterjedt, és ebből adódóan persze – e napnak köszönhetően is – akadt néhány ellenlábasa. Szakmai bravúrjainak köszönhetően sokan csatlakoztak társaságához, és ő a kor szokásainak megfelelően úgynevezett törzsasztalt tartott fenn, mely 1888-tól az Abbázia kávéházba tette át székhelyét, és e mellett a lakásán is rendszeresen vendégül látta a társadalom jeleseit. Megfordult nála Eötvös Károly, a Vajda, ki egyébiránt Szekrényessy apósával alapította Veszprém első napilapját. De ide járt még Klapka György, Görgey Artúr, Thann Károly, Sárkány János Ferenc, Vermes Lajos, gr. Vay Sándor (Sarolta), gr. Károlyi Gábor, Matolay Elek, Pázmándy Dénes, megfordult nála Jókai Mór és felesége is, stb.

A környezet társadalmi ranghoz mérten reprezentatív, melyben kellő hangsúlyt kaptak Szekrényessy hercegi, grófi, bárói és rangos köznemesi elődeinek klenódiumai, egy-egy 17-18. századi tabernákulum, szekreter és falikárpit, néhány finoman metszett üveg holmi és számlálatlan antik, ezüst dísztárgy, és a mustrás falakon több metszet kép és olajfestmény.

Ampire szekreterében néhány nagybecsű levél Kossuthtól, Garibaldin át gróf Zeppelinig, akivel szoros szakmai értekezést folytatott, de itt kapott helyet országosan egyedülálló bélyeggyűjteménye, könyveinek és tanulmányainak kézirata.  

A polcokon százával sorakoztak katonai, léghajózási és sporttémájú könyvei, majd valamennyi jelentősebb európai nyelven. Tucatszám trófeák, ezüst serlegek, érmek, díszes kiállítású oklevelek és kézzel írt gratulációk, nem egy közülük uralkodói kéz által hitelesítve. Egy szép, és patinás sport és tudományos múlt relikviái. A falakon katonai témájú metszetek és festmények, hol csak valaha megfordult és harcolt. Az 1877-es plevnai hadállást föltüntető rajz és sorra egykori híres fegyvertársainak metszett képmásai: Osman pasa, Tefik bej, Gambetta, Mehemed pasa és a nagy Garibaldi, gondosan keretezett portréi…

Ezt olvastad már?