Atlétika
Nemes Rita
MTK legendárium | 267. rész
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „A tengeren 19 km-es utat tett meg”. 48. rész.
Az MTK-alapító 1880-as első Balaton-átúszásával – mellyel lényegében a magyar úszósportot alapítója lett – tovább folytatta európai úszókörútjait.
Az 1881-es nyár az olasz „Rivièra napsütötte partjain” találta, hova talán olasz katona barátai meghívásából utazott. Az időt főként a Nyugati-Riviéra aranyló homokján töltötte. Alkalma nyílt Monte Carloban – a fogadások iránt egyébként is túlzottan fogékony férfiúnak – kipróbálni szerencséjét. Utóbb beutazva az egész olasz Riviérát, különösen kellemes benyomást tett rá a Genovai-öböl közepén fekvő mediterrán kisváros Pegli, pálmafás tengerpartjával és a szépséges park közepén álló Pallavicini villával. A Szekrényessy után kerek negyedszázaddal ott járt Ady, érzelmi frázisoktól mentes tömörséggel csupán ennyit vetett papírra Pegliről: „Itt pompás minden!” Ezt Léda így pontosította: „Gyönyörű, csodaszép, mesés itt minden.”
Szekrényessy keresztül-kasul járva a várost, megismerve annak ideálisan lágy homokú partját, s a nagyvároshoz, Genovához való közelségét, gyors elhatározásra jutott. 1881. június 8-án végrehajtotta szokásos úszótréningjét. Az erre vonatkozó forrás röviden csak annyit közöl, miszerint a „nyílt tengeren Pegliből Genovába úszott.”
Tekintve, hogy Pegli Genovától hét kilométerre nyugatra – ugyancsak – a tengerparton fekszik, a nyílt tengeren való úszás nem tűnik kézenfekvőnek. Ellenben a forrás valószínűleg éppen azért hangsúlyozza a nyílt vízen való úszást, hogy hangsúlyossá tegye, itt más, nem egyenes vonalú úszásról lehet szó. Ezt leginkább egy hosszabb távú, tudatos kitérővel végrehajtott távúszásként értelmezhetjük. Erre a
legkézenfekvőbb kivitelezésnek egy megközelítőleg húsz kilométeres táv megtétele mutatkozik. Ennek értelmében Szekrényessy minden bizonnyal Pegliből indulva, mintegy 3-4 km mélységben, egyenes vonalban úszott be a tengerbe, majd csónakkíséret és navigálás mellett keletre fordulva juthatott Genova alá, hol azután a part irányába, azaz északra fordulva érhetett célba.
A Szekrényessy tisztelői – és tanítványi köréhez tartozó első magyar úszó olimpikon, Hajós Alfréd – már a szakmai közelség okán is – pontosabb információkkal rendelkezett: „Olaszországban Pegliből Genuába úszott s a mintegy 19 kilométeres utat csendes időjárás mellett 7 óra 47 perc alatt tette meg.”
Ezen jelentős „bajnoki úszás” végrehajtására talán egy helyi fogadás is ösztönözte az úszót. E tekintetben biztosat azonban nem tudunk. A Riviérán töltött kellemes pihenést a Háczky Laurával indult szerelmi viszony felejtésére igyekezett felhasználni, melyet még egy-egy hosszabb lefolyású, de a források szűkszavúsága miatt közelebbről nem ismert betegség is kellemetlenné tett.
Az erejét gyengítő kórt az ugyancsak kellemes adottságú San Remoban kúrálta ki. Európa, bravúrról-bravúrra haladt a professzionális úszósport megteremtése felé. A nemzetek tagjai eleinte erőt merítettek egymás egyéni sikereiből, majd végre lassan kibontakozóban volt az angol fair play szellemű úszósport és versenyrendszer is. Ebben – mint majd később láthatjuk – ugyancsak elévülhetetlenek lesznek Szekrényessy Kálmán érdemei.
Szekrényessy Kálmán elengedhetetlenül fontosnak tartotta az úszósport megindulását követően a rendszeres versenyek szervezését, mely a győztest címének megvédésére, a legyőzöttet pedig a revansvétel által újabb sikerekre ösztönözte: „Legyőzötteknek kedvező alkalom kínálkozik a csorbát kiköszörülni. S ebben rejlik az egymást követő versenyek nagy előnye, mert a legyőzött javára fordíthatja az idomítására fordított időt, fáradságot s önmegtagadásokat, mielőtt kiesnék idomított alakjából, újabb mérkőzésben küzdhetvén.”
Ez a mentalítása és szakmai hozzáállása jelenti majd az általa alapított MTK korai sikereit és dinamizmusát, mely a klubot korán a legnagyobbak közé emeli…
