MTK legendárium | 196. rész

Publikálva: 2022.03.26 Frissítve: 2022.03.23 MTK Budapest

Az MTK aranylánca”. (Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny). 9. rész. Opata Zoltán (1900-1982). „Az első magyar futballtragédia”

Opata Zoli a legjobb szándék mellett, de vehemensen futballozva okozott súlyos sérülést Bindl Jenőnek. A mindössze huszonnégy esztendős villanyszerelő vitathatatlanul ennek következtében szenvedett jelentős egészségkárosodást, amiből már nem épült fel, és fél esztendő múltán el is hunyt. Mielőtt továbbhaladunk Opata pályájának ismertetésében és a per folytatásában érdemes felidézni a tragédia elszenvedőjének életét, különösen, hogy annyi téves információ kering róla.

Bindl Péter Jenő (1899-1924) a mai Burgenlandhoz tartozó Moson megyében, annak is Pomogy nevű községében született, Bindl Oszkár és Filácz Katalin gyermekeként 1899. február 5-én. Kisgyermekként kezdett futballozni és csakhamar a kapus posztnál kötött ki. Egészen fiatalon rövid időre a bécsi Vienna kapuját is védte, majd Trianon után a fővárosba költözve a VII. kerületi Telep utca 23. szám alatt élt. 1923 januárjától lett a Zuglói Atlétikai Klub kapusa, mely posztot korai haláláig töltötte be. Csapatával a Nemzeti Bajnokságba is feljutott, ahol összesen huszonkét mérkőzés résztvevője lett.

Közben polgári élete is szépen alakult, amennyiben kitanulta a villanyszerelői szakmát és segédként, majd 1924-től önálló villanyszerelőként tevékenykedett a Hoffher és Schrantz Gépgyárban.

1923. június 3-án nősült, feleségül véve Murai József és Erdélyi Anna református vallású szülők leányát, Murai Annát. Házasságukból mindössze egyetlen gyermek született - a kapus halálakor mindössze nyolchónapos volt.

Bindlné Murai Anna – mint az már korábban kiderült – beperelte az MTK-t, a Zuglói Atlétikai Klubot és személy szerint Opatát is. Az anyagi követelés alapját az a vékony mezsgye képezte, mely ekkoriban az amatőr mozgalmat a profizmustól elválasztotta: nevezetesen a javadalmazás. Aki pénzt kapott (ezt az MLSZ egy időben következetesen tiltotta) az professzionális játékosnak számított, minden más esetben (még, ha világklasszis volt is) amatőrnek minősült. Itt, természetesen le kell szögezni, hogy mindez nem számított minőségi fokmérőnek, sok esetben a klub anyagi kondíciójától és esetleges jogi kiskapuktól függött…

Mivel a Tábla megállapította, hogy Bindl Jenő abban az időben „heti százezer korona munkabér megtérítést kapott” és így professzionális játékosnak minősült (legalábbis jogi értelemben), Opatának – aki maga is illetményekhez jutott – meg kell térítenie Bindl kieső javadalmait.

„A Tábla megállapítja ugyanezt a jogviszonyt Opata Zoltán és a Magyar Testgyakorlók Körével szemben is, mivel Opata az MTK-tól szintén kapott munkabér megtérítést (az amatőrizmus kijátszásának tipikus esete. A szerk.) ez pedig megszüntette Opata amatőr voltát, és őt a labdarúgást keresetszerűen folytatók sorába állította.

A tanúkihallgatások alapján a Tábla tényként állapítja meg, hogy ha Opata Zoltán rúgásaiban a szándékosságot nem is lehet felismerni, azonban a játék hevében, csapatának győzelme érdekében oly kíméletlen merészséggel és ennek folytán súlyos gondatlansággal járt el, hogy Bindl Jenő balesete csak Opata súlyos gondatlansága folytán következhetett be…”