Mi lesz a sztori vége? (LAPSZEMLE)

Lapszemle rovatunk legújabb cikkében a sakk ad érdekes témát, ismét csodagyerek sikereiről adhatunk hírt. Aki valójában inkább tini a maga 16 évével, de a legrövidebb gondolkodási idejű műfajokban már ő a világ legjobbja. Az iráni Alireza Firouzja ezekben már a regnáló klasszikus világbajnok norvég Magnus Carlsent is veri.

Maradj otthon, és sakkozz! címmel folytatódott a rovat, amelyet Kállai Gábor nemzetközi nagymester jóvoltából indított az Utanpotlassport.hu szerkesztősége. A kényszerű bezártságban bizonyára üdítő olvasmányélménnyel szolgálnak mind a fiataloknak, mind a szülőknek azok a történetek, amelyeket a 2002-ben ezüstérmes sakkolimpiai csapat kapitánya, a Testnevelési Egyetem mesteroktatója, az MTK Budapest sakkszakosztályának elnöke és vezetőedzője oszt meg az olvasókkal.

– Már jóval több, mint ötven éve sakkozom. Az MTK-VM-ben kezdtem, egyik első mesterem Szabó László háromszoros világbajnokjelölt volt. Első tanítványom negyven éve Polgár Zsuzsa, későbbi sakkvilágbajnoknő lett. Szeretem a sakkozás múltját, rengeteg sztoriját. És szeretem a sakkozás jelenét és jövőjét is, melynek már nem csak mi, emberek vagyunk a részesei, hanem a mesterséges intelligencia is a szereplője. Ezekről a múltbeli és jövőbeli történetekről szeretnék mesélni. Remélem, velem tartanak, és így segíthetek kicsit színesebbé tenni az otthoni napokat.

Benne ülünk. Életünk legnagyobb és legveszélyesebb sztorijában. És bár még sok fejezet van hátra ebből a történetből, gondolatban már próbáljuk kitalálni a végét…

Vajon teljesen visszajön majd a múlt, vagy minden másképpen lesz? Vegyük a sakkozást, ami toronymagasan a szerencsésebb dolgok közé tartozik! Az interneten nem csak edzések zajlanak, versenyeket is egyre szaporábban rendeznek.

De micsoda különbséggel! Míg korábban a fontos tornák átlag gondolkodási ideje fejenként két-két óra volt, most a három-három perces játszmák már hosszúaknak számítanak. Megszokott, hogy még a szupernagymesterek is százával játsszák a legfeljebb két-kétperces, de még inkább egy-egyperces „bullet”, azaz puskagolyó gyorsaságú partikat. Itt nem a korábbi tulajdonságok, a nagyívű tervek, a kiérlelt finom gondolatok, a hosszú számítási bravúrok dominálnak. Ezekben zúg az adrenalin, villámgyorsnak és bátornak kell lenni, tele önbizalommal. Nem lehet számolni, óvatoskodni, ellenőrizni, a lépéseket csípőből kell lőni. És ami a legfontosabb, kezeld jól az egered vagy amivel megteszed a lépésedet, mert a gyorsaság, azaz puszta pillanatok is dönthetnek. Hiszen az veszít, akinek hamarabb elfogynak a rövidke másodpercei.

Akárhogyan is, ez a fajta sakk sokkal kevésbé művészi, kevésbé tartalmas, de valljuk be őszintén, nem csak játszani, nézni is rendkívül izgalmas. És persze az új időnek új gladiátorai is vannak, többnyire ifjú titánok. Élükön a még csak 16 éves iráni Alireza Firouzjával, aki a normál világranglista élmezőnyében is az egyetlen tinédzser. Azonban bulletben és a kicsit hosszabb villámsakkváltozatban már talán ő a világ legjobbja. Igen, még a klasszikus világbajnok norvég Magnus Carlsennél is jobb. Hiszen először az egy-egyperces műfajban győzte le 103.5:90.5-re „MC”-t, majd a három-háromperces gondolkodási idejű Banter Blitz-kupa döntőjében – ami kis villám-világbajnokságnak is beillett – a kettejük csatájában ismét az iráni fiú kerekedett felül 8.5:7.5 arányban, és ezzel 14 ezer dollárt zsebelt be. Carlsen a meccsük előtt meglepetésre azt nyilatkozta, hogy messze ez az eddigi legnagyobb kihívása. És életében először elbukott.

Vajon a vírus eltűnte után is marad ez az adrenalinfüggő, ketrecharcos, fullkontaktos sakkozás? Vagy a klasszikus sakk lesz annyira rugalmas, és visszanyeri a saját évszádos múltját, a korábban megszokott versenyformáját. Aminek köszönhetően újraindulnak majd a hosszabb szupertornák, amelyek gondolatgazdag játszmáinak kritikus pillanatain aztán akár évszázadokig is vitatkozhatunk. A sakkozók többsége velem együtt annak örülne, ha ez utóbbi lenne a sztori vége.

Ezt olvastad már?