Havas lejtők leánya (LAPSZEMLE)

Négy-öt éves lehetett Miklós Edit, amikor elkezdett síelni. Kicsike becenév alatt futott, hiszen idősebb bátyja nyomát követve törte a hideg lejtők havát.

Sokszor megfordult fejében, hogy abbahagyja a sportolást, hiszen az rengeteg lemondással járt. Vagy a versenyzőtársakkal, vagy az edzőkkel vitatkozott össze, vagy összezsúfolódtak az iskolai terhek, vagy egyszerűen csak fáradt volt. Sokat volt már gyerekként is külföldön edzőtáborban. Honvágya volt, hiányzott a család, a barátok.

Sokat köszönhet családjának, akik nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is támogatták, bíztatták. Édesapja jégkorongozó, édesanyja kézilabdázó volt. Sportágválasztását nagyban meghatározta a földrajzi helyzete, a hideg erdélyi környezet. Alkata leginkább az alpesi sí követelményeinek felelt meg.

A mostani gyermekeknek azt a tapasztalatát adta át, miszerint a kitartás a legfontosabb. Ne adják fel, ne hagyják abba tinédzserkorban. Tartsanak ki akkor is, mikor úgy érzik, ellepik a gondok hullámai! Az akarat a sikerhez vezető út.

A Miklós Edit gyermekkoráról szóló interjút, teljes egészében a Nemzeti Sport Utánpótlás mellékletében olvashatják.

Ezt olvastad már?