Elkészült az Atlétikai Centrum (GALÉRIA)

A sportért felelős államtitkár, a zuglói polgármester, a szövetség és a klub elnöke avatta fel a Lantos Mihály Sporttelepen a megújult létesítményt.

A Lantos Mihály Sporttelepen dr. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Karácsony Gergely, Zugló polgármestere és dr. Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke mondták el gondolataikat a megújult létesítménnyel, az atlétikával és a magyar sporttal kapcsolatban, majd átadták a megújult kétesítményt.

– Örülök annak, hogy olyan sportág új létesítményét adhatjuk át, amelynek versenyzői tíz olimpiai aranyérmet szereztek – mondta az ünnepélyes eseményen Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár. Hozzátette: – Az ország vezetői felismerték, hogy a sportért tett lépések az oktatásra, az egészségügyre és a gazdasági fejlődésre is kedvező hatással vannak. A létesítmények területén nagy lemaradásban volt az ország, és az atlétikai centrum a beindított létesítményfejlesztési program eredménye. –hangsúlyozta.

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a 2012-es londoni olimpia után indult el a sportágfejlesztési program, melynek során több vidéki atlétikai pálya készült el, a fővárosban pedig elsőként az MTK Budapest szakosztálya kapott új pályát. A közel 300 millió forintos beruházás, amelynek megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkársága az atlétikai szövetségen keresztül 239 millió forinttal támogatta.

Karácsony Gergely, Zugló polgármestere a kerület minden polgára nevében köszönetet mondott a létesítményért, amely megfogalmazása szerint:  – Korszerű pálya, a színvilága, a kék rekortán és a pályákat elválasztó fehér csíkok pedig még a repülőgépről lenézőknek is jelzik, hogy ez egy MTK-s pálya.

– Az atlétika nélkül nem lenne MTK, atléták nélkül nem alakult volna meg 1888-ban a Magyar Testgyakorlók Köre, mert ők voltak a kezdeményezői az egyesület megalakulásának – mondta Deutsch Tamás, a kék-fehér klub elnöke.

Rövid történelem, érdekességek az MTK atétikai szakosztályáról:

Már az MTK 1888-as alapításánál az atléták alkották az egyik meghatározó sportágat. Az első komoly versenyt is atlétáink rendezték.

1889. április 21-én érkezett el a nagy nap a Tattersali ügetőpályán. A kor szokásainak megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes: Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes: Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes: Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt. 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes: Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angolmérföldes gyaloglásban (győztes: Kohn Arnold), távolugrásban (győztes: Totis Lajos).

Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angolmérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel, 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel.
Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs: ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel.
1897 tavaszán megalakult a Magyar Athletikai Szövetség, ahová az MTK 1905-ben lépett be.

1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya. A korábbi rendelkezés – a kor szokásainak megfelelően – tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály ezt lehetővé tette. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás-nevelés fontosságát. Az ekkor megszerzett előnyünk hosszú időre biztosította vezető pozíciónkat a magyar sportéletben.

Atlétáink több mint kétszáz alkalommal állhattak a felnőtt első osztályú bajnoki dobogó tetején.

A pontos számot nehéz megmondani, mert ez az a sportág, amiben szinte minden jogelődünk nyert bajnoki címeket (MTE, KAOE, Egyetértés, stb.). Voltak versenyzők, akik az MTK mellett másik egyesület színeiben is nyertek; az adatok néha egymásnak ellentmondóak abban a tekintetben, hogy adott bajnoki cím megszerzésekor éppen melyik egyesület színeiben szerepelt a győztes sportoló. Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban Szalay Pál 100 és 220 yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött, Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogóst ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el. 1914-ben szinte másolták versenyzőink az előző évet. 100 yardon Szenes, 880 yardon Mickler György győzött, Wardener megvédte magasugró bajnoki címét, Marschalkó Teofil pedig egy mérföldön bizonyult a legjobbnak.

A háború kitörése az MTK-t is sújtotta. Sorra hívták be versenyzőinket, akik közül Mickler György, Ondrus István és Rákos Jenő is a harctéren vesztette életét. Hertzka Jenő szakosztályvezető is bevonult, helyét Goldmann Ignác „Bundi” vette át, aki beugróként a következő évtizedekben még többször is betöltött különböző vezető posztokat a szakosztályban.

A II. Világháború rettenete után szakosztályaink közül elsőként az atléták szervezték újra magukat. A megújítók Hertzka Rezső és Szilányi Sándor voltak. No meg természetesen Goldmann Bundi, aki három évtizede mindig újra és újra előkerült, ha az MTK atlétáinak segítségre volt szüksége. A pálya még romokban hevert, így sportolóink az FTC vendégszeretetét élvezve tudtak gyakorolni. A felszabadulás utáni első bajnoki címünket is az atléták szerezték. Tribold Jenő a diszkoszvetést nyerte meg 33.69 méteres eredménnyel az ifi bajnokságon. Ugyancsak az atléták szerezték az első felnőtt érmet; Pállfy 400 méter gáton lett harmadik. 1945-végén elhunyt Hertzka Rezső, aki 40 éven át vezette a szakosztályt.

Már ekkor több – később ragyogó pályát befutó – tehetség bontogatta szárnyait kék-fehérben. Például Umbrai Katalin gerelyhajító, Zsitvai Zoltán rúdugró, Lombos Dezső gát- és rövidtávfutó, valamint Nagy György távol- és magasugró. 1949 és 1956 között 45 magyar bajnoki címet nyertek versenyzőink. Kovács József volt a korszak csillaga: olimpiai ezüstérme mellett Európa-bajnokságon is második helyet ért el. Pályafutása során olyan halhatatlanokat győzött le, mint Kuc és Zatopek.

A hetvenes éveket Rózsa István – akit ezúttal is köszöntünk körünkben - 6 bajnoki címe fémjelezte 400 méteren. 46,7 másodperces idejével az e hétvégi magyar bajnokság aranyesélyese lehetne.
Az 1980-as évektől az újabb sikerhullám 38 bajnoki címet hozott: Vágó Béla hosszútávfutásban 8, míg Kripli Márta dobószámokban 6 aranyat nyert. Mindketten mai napig is magyar csúcstartók 2.000 méteres akadályfutásban, illetve diszkoszvetésben.
A Vörös Meteorral való fúzió után, 1975-ben ide, a Csömöri útra költözött az atlétika szakosztály.

Jelen:

Az atlétikai szakosztály újraalapítása 2014-ben megtörtént. A következő jelentős lépés is realizálódott az újjáépülés útján: taglétszámunk 32 főre emelkedett: 4-4 felnőtt és utánpótlás versenyző mellett 2-2 junior és ifjúsági, valamint 8 serdülő, 9 gyermek és 2 újonc taggal büszkélkedhetünk.
Két tehetséges atlétánk, az egyaránt Brüll Alfréd Alapítvány támogatott Moravcsik Angéla és Deutsch Domonkos is nyert már korosztályos országos bajnoki címet MTK címerben.
Futó-, dobó-, és ugrószámokban az elmúlt két évben 10 bajnoki címet gyűjtöttek sportolóink a különböző korosztályos országos bajnokságokon.
A Csapatbajnokság tavaszi elődöntőjét (az UTE-val közösen) megnyertük.
2016. február: Nguyen Anasztázia megszerezte az MTK eddigi utolsó felnőtt magyar bajnoki címét 60 méteres női síkfutásban.
Sok sikert kívánunk versenyzőinknek a hétvégén, Székesfehérváron megrendezésre kerülő 121. Atlétikai Magyar Bajnokságon, amelyen 12 versenyzőnk 17 versenyszámban állhat rajthoz, és küzdhet meg a hazánk legjobbjaival.
Sok sikert kívánunk Krizsán Xéniának, aki augusztus 12-13-án Rióban, a XXXI. Nyári Olimpián képviseli hazánkat és az MTK-t női hétpróbában.

Az Atlétikai Centrum átadása

Ezt olvastad már?