Edit és a tánc

Pompásan száguldott a magyar sícsoda a garmischi paradicsom lejtőin. A legjobbtól alig maradt el ideje. Már túl volt a táv felén, aztán a háromnegyedén, és még mindig a dobogó környékén tartott.

Igaz, láttuk meginogni, majd korrigálni. Újra meginogni, majd újra korrigálni. Harmadszorra már nem sikerült. Olimpiai hetedik helyezettünk végig a határon síelt. Ezúttal elhegyta szerencséje. Kiesett, de, olvassuk inkább az ő gondolatait!

– A rajtban éreztem a boogie-t a lábamban, menet közben is éreztem, hogy gyors vagyok, de ha a legjobb akarok lenni kockáztatnom kell! – írta Miklós Edit a Faecebook oldalán. – És én kockáztattam. Egy rontás után nem a fékezést választottam, hanem harcoltam tovább, hajszálon múlt, hogy lábon maradjak, de sajnos nem sikerült, kiestem. Mindig azt mondom, az nyer aki kevesebbet hibázik. Ma én voltam az, aki hibázott. Pedig a részidőim nagyon bíztatóak voltak, az utolsó előttinél a 4. helyen álltam. De, a verseny a célig tart. Majd legközelebb!

Mi mást kívánhatnánk: minél korábban legyen az a legközelebb!

Ezt olvastad már?