Deutsch-Lazsányi Erika: „Nagyon nagy boldogság volt.”

Az MTK Budapest ritmikus gimnasztikázói mozgalmas időszakon vannak túl. A világkupa, az MTK Kupa, és a világbajnokság után beszélgettünk a szakosztály elnökével, Deutsch-Lazsányi Erikával. Az interjút több rézben közöljük.

– Nagyon komolyan készültetek a világkupára és az MTK Kupára, hiszen nemcsak a szakma, hanem a média részéről is komoly érdeklődés mutatkozott. Bontsuk szét utánpótlás-korúakra, kicsikre, illetve nagyokra! Hogy szerepeltek?

– A rendezvénybe azért kapcsolódtunk be, hogy nemzetközileg is tudatosítsuk, Magyarországon az MTK Budapest az a műhely, mely tud olyan lenni, mint a keleti blokk internátusai. Az alapvető feladat az volt, hogy szerettük volna megmutatni a külföldieknek, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig, rendszerben próbálunk gondolkodni és ebben egyedülállóak vagyunk ma Magyarországon – kezdte az edzőként dolgozó szakosztályelnök.

– A kicsiknél azért döntöttünk a pre-juniorok indítása mellett, hogy nézzük meg, hogy ebben a korosztályban hol tartanak a külföldiek, mennyivel vagyunk tőlük lemaradva, vagy mennyivel vagyunk talán elúttük. Itt még kifejezetten jó a helyzetünk, mert a sportágban uralkodó országokban az internátusos képzési rendszer csak 13-14 éves kortól kezdődik. Tehát ebben a 12-13 éves sávban mi még egyáltalán nem vagyunk lemaradva az orosz, román, ukrán vonaltól, mint már később, úgy huszonéves korban. Azt láttam, hogy sem mentálisan, sem fizikálisan nincsenek hátrányban lányaink a nagy nemzetek ilyen korú versenyzőivel szemben.

– Nézzük a picivel idősebbeket!

– Az egyel nagyobb korosztályban a junioroknál, két Brüll akadémista tornászunk is versenyzett, Kis Alexandra és a Váray Míra. Náluk azért nehéz reálisan nézni az idei teljesítményt, mert nekik nagyon jól sikerült tavaly a nemzetközi bemutatkozásuk. Ott inkább az volt a kérdés, hogy az Eb óta miként alakult a fejlődésük. Szandi egyértelműen a nyolc legjobb tornász között volt, míg Míra a bírók szerint: ,,igen, ügyes tehetséges, de még egy kicsit gyengécske” kategória volt. Mit változott a világ, ez volt náluk a fő kérdés számomra.

– Mi volt a válasz?

– Nagyon jó volt látni, hogy teljes mértékben partiban kezelték őket. Mírának a bronzérme, amit karikával ért el, annak a munkának a gyümölcse, amit elvégeztünk, amit próbálunk felépíteni a Brüll Alfréd Akadémia megalakulása óta. Teljesítménye megerősítette, hogy jó úton járunk, mert magyar tornász is kaphat olyan pontszámot, amivel – a kifejezetten erős mezőnyben – dobogóra engedik. Míra fejlődése kézzelfogható volt, hiszen az érem a kezünkben volt. Szandit nagyon pozitívan fogadják, és azt mondják, hogy sok lehetőség van a kislányban, tehát alapvetően csak én ronthatom el, mint edző – foglalta össze mosolyogva a helyzetet a szakember. 

– Volt még két újoncunk, Katona Hanna és Pigniczki Fanni személyében. Fanni már részt vett a tavalyi, bakui Európa bajnokságon, de akkor még nem MTK színekben. Ő csak az Eb után, nyáron csatlakozott hozzánk, és őt is jó volt úgy látni, hogy tagja a középmezőnynek. Most már ott van közvetlenül a két kiemelt tornász nyakán. A mély vízbe dobott, és ilyen szinten soha nem tornázott Katona Hanna is kifejezetten jó megítélést kapott. A junior verseny után, a nemzetközi szövetség mexikói delegáltja azt mondta, hogy kifejezetten gratulál az utánpótlás-korosztályhoz és, hogy látszik, tudatos munka folyik, jó az út, amin haladunk, bizakodóan mehetünk így a felnőtt mezőnybe, mert szerinte jó, amit csinálunk. Nagyon nagy boldogság volt.

Folytatjuk.

Ezt olvastad már?