Cikinek nem ciki, szíve csücske az MTK

Teodoru Vaszilisz vagy, ahogy Garami József egyik segédedzőjét (a másik Pölöskei Gábor – a szerk.) mindenki hívja „Ciki bá”, igazi egyéniség. Lobogó fürtjeiről játékos kora óta könnyen felismerhető és fizimiskája alapján görög származását sem nagyon rejtheti véka alá. Ami ennél sokkal fontosabb, elmondása szerint igazi MTK-családtag vált belőle a hosszú évek alatt.

– Most számolom, pontosan húsz éve vagyok az MTK-ban! Miután elvégeztem a Testnevelési Főiskolán a futballedzői képzést, Fülöp Ferenc – akkori klubigazgató – keresett meg, hogy jöjjek ide. Ez 1994 októberében történt, tehát pontosan két évtizede. Hogy rohan az idő! Hét évig dolgoztam a Csömöri úton, és az óvodásoktól kezdve végigjártam edzőként az összes serdülő korosztályt. Ezek után Agárdon dolgozhattam két évig. Soha nem felejtem el, azt a Kanta Józsi nevével fémjelzett Bodajkot, amellyel az NB II-ben értünk el sikereket. Később Józsi bácsi hívott át a junior csapathoz, így kerültem bele abba a remek stábba, amely a mai napig együtt dolgozik a kék-fehér sikerekért. Minek is tagadjam, ennyi idő alatt igazi MTK-s lettem, szívem csücske a klub és a csapat.

– Ez a bizonyos edzői stáb nagyon összeszokottnak tűnik.

– Nem csak annak tűnik, az is. A stábba mindenkit beleértek: edzőt, gyúrót, orvost, gyógytornászt, technikai vezetőt, mert mi így közösen teszünk meg mindent az MTK Budapest sikereiért. Több időt töltünk a csapattal, mint a saját családunkkal. Tizenkét éve dolgozunk együtt és a mai napig remek alkotói légkör uralkodik az öltözőben. Mi edzők egyformán gondolkodunk a futballról és ez kiváló összhangot eredményez. Józsi bácsi egyébként maga a tekintély és a szigor, de én is megkövetelem a rendet és a fegyelmet. Azt szoktam mondani, én szigorúan szeretem a srácokat.

– Természetesen ez nem holnap lesz, de kimondva kimondatlanul Garami József segítői közül kerülhet ki egyszer az utódja. Erre készültök valamilyen formában?

– Ezen nem gondolkodunk, hiszen Garami mester remek munkát végez és szerencsére jó egészségnek örvend. Azt persze fontosnak érzem, hogy az MTK nem csak játékosokat, hanem edzőket is nevel. Rengeteget tanultam az edzői szakmáról, amíg végigjártam a ranglétrát a klubnál.

– A bajnokság kezdete előtt gondoltad volna, hogy ilyen remek rajtot vesz a csapat?

– Én hittem benne, hiszen remekül sikerült a tavasz és bíztam abban, át tudjuk menteni a formát erre a bajnoki évadra. Szerencsére együtt maradt a keret és megmaradt a lendület.

– Mire lehet elég mindez a végelszámolásnál?

– Nagy álmunk, hogy a szezon végén is dobogón állhassunk és kijussunk a nemzetközi kupaporondra. Maradjunk annyiban, ez hihetetlenül nehéz lesz, de mindent meg fogunk tenni érte. Most két nagyon kemény idegenbeli mérkőzés vár ránk Kecskeméten és Felcsúton, két felfelé ívelő formát mutató csapat ellen, de én azt mondom, ha ezeken a találkozókon jó eredményt érünk el, könnyen realitást nyerhetnek vágyaink.

Ciki bácsi

Ezt olvastad már?