Buffalo Bill és az MTK – Milyen is volt a korai sajtómarketing?

MTK legendárium | 27. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

A ló kontra kerékpár kérdése egész Európát, sőt mondhatni Amerikát is lázban tartotta. Nem véletlen nevezték kezdetben a bicikliket vasgebéknek. Kiszoríthatja-e a kerékpár az ember ősi barátját és segítőjét a lovat? Legyőzhető-e a ló gyorsasága emberi erővel hajtott gép által? A kor emberét, de különösen is a lóbarátokat izgatták ezek a kérdések. Ki-ki a maga nézetében bízott. Így történhetett, hogy Buffalo Bill emberei versenyre hívták ki a Tattersallon edző Schwáb Béla MTK-s kerékpározót.

A történet némiképp Dávid és Góliát ószövetségi történetére emlékeztet…

Buffalo Bill emberei voltak az első Magyarországon megfordult cowboyok, akikre egész Pest érdeklődve tekintett. A jenki marhapásztorok lenézték az európai sportmeneket, különösen is a szánalmas vasgebéken ülő biciklistákat. Minden tekintetben „magas lóról” beszéltek velük s felsőbbrendűségük teljes tudatában folytonosan becsmérelték őket, versenyre hívva ki közülük a legbátrabbikat.

A viadalra Schwáb Béla MTK tag dávidi önérzettel állt elő, mely küzdelemre a Tatterssal pályáján került sor. Az egész életükben lovagláshoz szokott, kiváló állóképességű cowboyok végül csupán váltott lovak révén tudták legyőzni az emberi erővel és leleménnyel küzdő MTK-s versenyzőt, mégis sokan úgy vélték, hogy az erkölcsi győzelem Schwáb Bélát illeti.

Az Abbázia-beli MTK firtli soron következő értekezletén az újságírás nagy veteránja, az első magyar sportlapalapító Szekrényessy Kálmán különösen nagy hangsúlyt fektetett a hírlapsajtó időbeli tájékoztatásáról. Minden verseny, minden klubesemény publikálása nemcsak az MTK induló évei miatt, hanem a születőben lévő honi sport népszerűsítése miatt is szükségesnek mutatkozott.

Szekrényessy nem véletlenül készítette fel fiait a kellő hírértékű események hírlapi kommunikációjára, melynek kezdeti felelősségét kötelességtudóan vállalta magára. Az országban zajló sportesemények ebben az időben igen nagy százalékban a sajtó tájékoztatása nélkül zajlottak. Szekrényessy felkészültségének köszönhetően (harminchárom vidéki lap tulajdonosa is volt ez idő tájt) az MTK e tekintetben is jól rajtolt, mely a legrövidebb időn belül biztosította számára az országos népszerűséget. A többi klub és sportrendezvény vonatkozásában így kesergett a szaksajtó:

„Mi, itt egy sportlap szerkesztőségében, őszinte szomorúsággal vesszük tudomásul, hogy egyik vagy másik helyen valamelyik egylet sportünnepélyt rendez, de hogy eszébe jutna a viadal ünnepély sporteredményét a szaklapokkal s az egyletekkel tudatni, arra csak kivételképp van eset.”

Nagyobb közgyűlések alkalmával az MTK firtli az Abbázia zárt szeparéjában (különterem) ülésezett. Itt került megválasztásra a soron következő tisztikar, hol már az üresen hagyott elnöki poszt is be lett töltve.

Az 1890-es tagság összetétele így alakult: elnök (Szekrényessy ajánlására) nagybudafai Vermes Lajos, alelnök Donáth Sándor, titkár Gálos /Goldspitzer/ Kálmán idegenforgalmi utazási vállalati főtitkár, jegyző Barna János magánhivatalnok, pénztárnok Kardos Arnold, ellenőr Horner Ármin, kapitány Totis Lajos, szertárnok Spitzer /Szigeti/ Pál magánhivatalnok válsztmányi tagok: Dick Ernő Arnold, Horner Ármin, Müller Dávid, Neustadt Sándor magánhivatalnok, Országh Imre, Schwáb Béla, a gyalogkirándulások vezetője Kardos Arnold.

A hőskor szabadtéri versenyeit a Tattersallon kívül gyakorta rendezték az útkaparók által kellően jó minőségben tartott országutakon is. Ennek részben klubnépszerűsítő okai is voltak, hisz az ily versenyek az Ügető félreeső helyszínével szemben nagyobb (spontán) nézőközönséget vonzottak:„A Magyar Testgyakorlók Köre tavaszi, országúti versenyeit – daczára a hűvös és esős időnek – a tegnapi napon megtartotta, ez által nemcsak a bizalmat tette szilárdabbá versenyei iránt, de megmutatta azt is, hogy jó eredményt, nemcsak jó, de rossz időben is képes felmutatni. A versenyző athléták már a kora délutáni órákban összejöttek a Ferenc József kaszárnyánál lévő Huber-féle vendéglőben s a trico-ingben és rövidnadrágban is izzadó athléták is a hideg széllel és esővel vegyes időben.”

Ezt olvastad már?