Brüll Alfréd végrendelete. Miért maradt le Brüll a Kasztner-vonatról? 3. rész

Publikálva: 2021.02.28 Frissítve: 2021.02.26 MTK Budapest

MTK legendérium | 93. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Mint ismeretes, Brüll Alfréd nem nősült meg, és nem volt leszármazottja sem. Ennek megfelelően atyjától örökölt jelentős vagyona két irányba hagyományozódott. Az általa megjelölt és kiválasztott magánszemélyek és intézmények (köztük az MTK) számára, valamint oldalági rokonai felé. Ez utóbbi alatt főként testvéreit és azoknak gyermekeit kell értenünk. A közelebbi jövőben alkalmunk nyílik Brüll Alfréd egész életét, annak eddigi ismeretlen részleteit és családi viszonyait is bemutatni, felmenőin keresztül, gyermekkori viszonyain át, egészen haláláig.

Éppen ezért, ezúttal a végrendelet szorosan vett tematikáját követve, a részletes rokoni bemutatást későbbi cikkek keretében még bőven lesz alkalmunk elvégezni.

Az 1947-es jogi irat a rokonok vonatkozásában tehát így folytatja:

„Végül az örökhagyó, hogy a fenti hagyományok kielégítése után a fennmaradó vagyona a törvényes öröklési rend szerint nővéreire, illetve az előtte elhalt nővérek gyermekeire száll.”

Vér szerinti örököseiről így ír a hagyatéki anyag:

„Oldalágon hivatva vannak az öröklésre örökhagyó testvére, illetve elhalt testvérei jogán ezek leszármazói: Megyeri Izidorné szül. Brüll Hedvig, néhai Ibrányi Mihályné született Brüll Olga jogán ennek gyermeke Doblhoff Erichné született Ibrányi Erzsébet, aki azonban a hagyatékot visszautasítja és ennek folytán annak helyébe egyetlen gyermeke Doblhoff Anna Mária lép, Schossberger Rezsőné született Brüll Teréz jogán, ennek elhalt lányai után néhai tornyai Schossberger Katalin férjezett Salgó Lajosné gyermekei, úgymint Tornyay ferencné született Salgó Teréz valamint Salgó Iván nagykorú. Továbbá néhai Gutmann Antalné született tornyai Schossberger Renée jogán annak gyermeke: Guttmann Rudolf nagykorú.”

A Brüll-vagyon ekkor javarészt nem készpénzben állt, hanem ingó és ingatlan vagyonban. Brüll egy-egy ingatlaneladásból származó készpénzét azonnal adományként továbbította, magánszemélyek mellett szociális, vallási, tudományos vagy sportszervezeteknek, jelesül az MTK-nak. 1944-ben talán éppen ez okozta vesztét is, mivel nem állt rendelkezésre gyorsan mobilizálható nagyobb mennyiségű készpénz, így nem kerülhetett fel az úgynevezett „Kasztner-vonatra”.

Kasztner Rudolf (1906-1957) sikeres tárgyalásokat folytatott Adolf Eichmann zsidóügyi megbízottjaival, minek értelmében a németek egy szerelvényt Auschwitz helyett Svájcba irányítottak. Többszörös kérdésként vetődik fel: Brüll miért nem jutott fel a Kasztner-vonatra? Különösen annak fényében, hogy Kasztner 150 férőhely erejéig a szegényebb emberek számára árverést is rendezett. Az MTK-elnök nem értesült volna kellő időben a szerveződő Kasztner-vonatról? Tény, hogy a vonat 1944. július 1-jei budapesti indulásakor Brüll Alfréd már az auschwitzi haláltáborban várt sorsa beteljesedésére...