Atlétika
Nemes Rita

Brüll Alfréd végrendelete. Az MTK vitája az oldalági örökösökkel. 4. rész

Publikálva: 2021.03.03 Frissítve: 2021.03.02 MTK Budapest

MTK legendárium | 94. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Az MTK legendás elnöke tehát kellő előrelátással már ötvenöt esztendős korában elkészíttette végrendeletét. Az 1931-es okiratot dr. Meixner László, budapesti közjegyzőnél helyezte letétbe, mely által halála után is biztonságban tudhatta vagyonát.

Az események 1944-ben gyorsultak fel, amikor május folyamán hurcolták el Andrássy út 9-es számú házából, és augusztus 15-e táján Auschwitzban meggyilkolták. A közjegyzői letétbe elhelyezett végrendelet alapján a hagyatéki eljárás meglehetősen későn, Brüll elnök halála után kerek három esztendővel indulhatott meg. Mindez a háború utáni bizonytalan viszonyokkal, a szovjet megszállással, az érintett hagyományosok és oldalági rokonok elpusztításával vagy emigrálásával függött össze. Végül 1947. augusztus 21-én a Budapesti Járásbíróságon kezdetét vehette Brüll Alfréd hagyatéki pere. Sajnálatos módon a levéltárakban időszakonként bekövetkező selejtezés következtében pusztult el Brüll eredeti végrendelete, és az 1947-ben meginduló per során felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is. Ez utóbbi annál inkább nagy veszteségnek számít, ugyanis értékes adatközléseket tartalmazhatott Brüll Alfréd auschwitzi lágeréletére, de különösen is halálkörülményeire. Ebből csupán – mint száraz jogi tényt – a haláleset 1944. augusztus 15-e körüli idejét vette át az erősen foghíjas peranyag.

Lassan tisztázódott a perből időközben kiesett személyek örököseinek kiléte, felkutatásuk sem ment egyik napról a másikra: „Fent nevezett hagyományosok közül Weisz Richárd 1945. december 4. napján meghalt, és egyedüli törvényes oldalági rokona, nővére özvegy Vázsonyi Gyuláné született Weisz Katalin. Keppich Ödön hagyományos meghalt, nevezett képviseletében senki nem jelentkezett. Preiszmann Lajos ugyancsak meghalt, részéről örökösök nem jelentkeztek. Stenzl Emil 1942. szeptember 8-án meghalt, helyette özvegye jelentkezett az örökségért.

Az így felsorakozott örökösök két táborra szakadtak, Brüll által tetszőlegesen kijelölt ismerősökre és intézményekre, ők a jogi nyelvezetben a „hagyományosok”, míg Brüll legközelebbi (oldalági) vérrokonai a „törvényes örökösök” táborát képezték. Első találkozásukra a már említett 1947. augusztus 21-én került sor a Budapesti Járásbíróságon, ahol 1948. február 12-ig (majd 1950-ig továbbgyűrűző) hagyatéki per alkalmával hamar egymásnak feszült a két tábor.

Egyetértés csupán az illetékkedvezmény igénylésében mutatkozott: „Tekintettel arra, hogy az örökhagyó deportálásban vesztette el az éltetét. az összes érdekeltek az illetékkedvezmény alkalmazását kérik.” Ezt követően (az MTK jogi képviselőjének vezetése mellett) a hagyományosok szembefordultak az oldalági örökösekkel.

Az MTK-t dr. Kircz Jenő, ügyvéd képviselte, ő és a többi készpénzöröklő bejelentette, hogy „az örökhagyó még 1943. évben, szerintük szinleges jogügylettel átruházta a Nagysurányi Cukorgyár Részvénytársaság részvényeit Doblhoff Erichez, ezek a részvények Deutsch Ignác és Fiai cég kezelésében fekszenek és szerintük ezek a Nagysurányi Cukorgyár Részvénytársaság részvények, - minthogy azok szinleges ügylettel lettek átruházva – a hagyatékba tartoztak és ezeknek eszmei értékét ezidőszerint 100 forintban kérik felvenni, ugyancsak szerintük a hagyatékba tartozik még három darab nagy szőnyeg, amelyek ez idő szerint özv. dr. Hirschler Henrikné birtokában vannak és ezeknek értékét 500 forintban kérik felvenni, egyébként jogaik fenntartás mellett a kimutatást elfogadják.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!