Brüll Alfréd végrendelete. Az MTK 100 ezer pengője. 2. rész.

MTK legendárium | 92. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Mint említettük, Brüll Alfréd 1931-es végrendeletében elsőséget élveztek az általa megjelölt, úgynevezett „hagyományosok”, vagyis előbb az ő igényeiket kellett kielégíteni a rendelkezésre álló vagyontömegből: „Rendeli az örökhagyó, hogy ezen hagyományok halála után három hónapon belül kamatmentesen fizetendők.”

Kik is voltak ezek a Brüll által személyesen megnevezett és bizonyos értelemben rokonait is megelőző örökösök? Az elkallódott végrendelet jogi „lenyomata” a Budapest Főváros Levéltárában őrzött peranyagból teljesen rekonstruálható. Ezek alapján tudjuk, hogy az MTK elnök magánvégrendelete kiket nevezett meg örökösökül. A kiváltságolt, úgynevezett hagományosok a következők voltak, azaz „halála esetére a következő hagyományokat rendelte:” (Összeg szerinti sorrendben – egy kivétellel – rokonain kívül a következők örököltek a Brüll vagyononból).

Weisz Richárd barátjának hagyományozott 200 000 pengőt.

Vágó Antal „titkárjának” ugyancsakk 200 000 pengőt azzal a kikötéssel, ha nevezett Vágó Antal előtte halna el, helyébe gyermekei lépjenek.

Keppich Ödön unokabátyjának szintúgy 200 000 pengőt rendelt.

Preismann Lajos barátjának 100 000 pengő örökséget szánt.

A Magyar Testgyakorlók Köre részére 100 000 (!) pengőt hagyományozott.

A Pesti Izraelita Hitközség számára ugyancsak 100 000 pengő örökséget irányozott elő.

A Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza számára 50 000 pengőt szánt.

Stenzl Emil részére 50 000 pengőt,

Stenzel Kornél részére, magánvagyonából 25 000 pengőt örökített.

A Magyar Néprajzi Társaságnak azon céllal, hogy szeretett tanára és mentora művei kiadassanak, 30 000 pengőt rendelt. (E mentor-tanár a jogügylet során nincsen megnevezve).

Markó Lajos személyes inasának 20 000 pengő, míg

Babarczai János belső komornyikjának 20 000 pengőt szánt.

Mindezen végrendelkezés az ötvenöt esztendős férfit – mint hű barátot, önzetlen klubelnököt, egyházát támogató izraelitát és szociálisan érzékeny filantrópot, illetve a magyar népi kultúra lelkes támogatóját ismerteti meg velünk. Mindezeken túl a jogi irat némely kérdést is felvet és legalább annyi tanulsággal szolgál Brüll Alfréd személyét illetően. Legszembetűnőbb, miszerint szeretett klubját nem reprezentálja túl örökségéből... Annál furcsább, hogy anyagi szükségben épp nem szenvedő magánszemélyeket viszont (Weisz Richárd, Vágó Antal, Keppich Ödön) az MTK-nál kétszerte nagyobb javadalomban részesít. Az MTK-val azonos összeg örököse lett továbbá Preismann Lajos barátja illetve a Pesti Izraelita Hitközség. Brüll elnök azonban nem lett hűtlen klubjához, hisz 1931-es végrendelkezése idején még aktív támogatója volt a kék-fehér egyesületnek.

Ezt olvastad már?