Brüll Alfréd végrendelete. 6. rész. A kommunista diktatúra küszöbén...

MTK legendárium | 96. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Brüll Alfréd unokaöccse az osztrák származású és illetőségű, báró Doblhoff Erich sorhajókapitány tehát 1940-ben eltartási szerződést kötött a nagynevű sportmecénással, mely jogügyletet az MTK hét esztendő múltán sérelmesnek találta. A szerződés értelmében a háztulajdonosnál tizenhét esztendővel fiatalabb Doblhoff vállalta, hogy a számára „átruházott Nagysurányi Cukorgyár Részvénytársaság Brüll Alfréd tulajdonát képező 3904 db részvényéért” cserében (annak hozadékából) „Alfi bácsi” jövedelmét 12 ezerről, 20 ezer pengőre egészíti ki.

Az 1940-ben végrehajtott jogügylet hátterében, minden bizonnyal az MTK jogos sejtése (színleg történő átruházás) állhatott, melyre jól érzett rá Kircz dr., a klub megbízott képviselője. Ennek megfelelően Kircz Jenő vezetésével az örökségben érdekelt úgynevezett „hagyományosok”, az 1947. augusztus 21. és 1948. február 5. valamint február 12. között zajló hagyatéki tárgyalások során benyújtották tiltakozásukat. Az MTK érdekeit hűen képviselő Kircz ügyvéd nem fogadta el az oldalági rokonok „offenzíváját”, mellyel a hagyományosokat megelőzve kívántak örökségükhöz jutni.

Mint utaltunk rá, a baloldali előretörés árnyékában kétségbeesett versenyfutás zajlott a vagyon felosztásáért.

A formálódó, kétarcú kommunista ideológia szerint a Brüll Alfréd-féle tehetségek, váratlan fordulattal a társadalom példaképeiből üldözendő (burzsoá) ellenségekké lettek. Cáfolhatatlan eredményeiket eleinte relativizálták, megkérdőjelezték, majd nyíltan tagadták. A kommunista-baloldali összefogás – mint a történelemben annyiszor – tehetségtelenségét hazug propagandával és agresszióval pótolta. Mindezt érzékelve a Brüll-hagyaték várományosai, igyekeztek (még az államosítás előtt) pénzükhöz jutni. Ennek megfelelően az MTK-t képviselő Kircz dr. a következő beadvánnyal élt: „Az összes hagyományosok tiltakoznak az ellen, hogy a hagyaték a fenti előterjesztés alapján adassék át örökhagyó oldalági örököseinek, mert örökhagyó végrendeletében akként rendelkezett, hogy a törvényes öröklési rend szerint nővéreire, illetve ezek leszármazóira csak az a hagyatéki vagyon szálljon, ami a hagyományosok kielégítése után fennmarad.”

Kircz – az ügy sikere érdekében – mielőbb hagyatéki leltár felvételét szorgalmazta, melybe az összes fellelhető, vagy néven nevezhető ingó és ingatlan vagyon feltüntetését kérte. Mindez a formálódó baloldali diktatúra küszöbén – ahol a résztvevők versenyt futottak az idővel – sértette az oldalági örökösök érdekeit, mely ellen fel is emelték szavukat: „A törvényes örökösök jogi képviselői ezidőszerint ellenzik a leltárba vételét a dr. Kircz Jenő és társai által hagyatékul állított vagyontárgyaknak, mert ezek ezidőszerint nem kézzel fogható vagyontárgyak.”

Ezt olvastad már?