Bér– és kávéház. Az MTK alapítás elfeledett helyszínei. II. rész (Abbázia)

Publikálva: 2020.11.22 Frissítve: 2020.11.22 MTK Budapest

MTK legendárium | 66. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Nyaralni Abbáziában, a magyarnak álmodott dalmát tengerparton monarchiás sikk volt. Telelni az Abbáziában a magyarul álmodó körút partján, szükséges sikk.

Mint az izmait nyújtó atléta ereiben elömlő friss vér, úgy tódult szerteszét a polgárcsíny és életeszme a növekvő főváros élő szövetén.

A táblabíróvilág lassú vérkeringését vad impulzussal váltotta fel a polgárság franciás modorban lüktető vérbő élete. Az éjszakai „műintézetek”, kán-kán mulatók mellett sorra nyíltak a francia modorú nagyvilági kávéházak.

Budapesten is hamarabb született sport- és kávéházi demokrácia, mint politikai. E két előbbi egyidőben jött létre, s kibontakozása szorosan össze is kapcsolódott az MTK megalakulásával.

Mikor Steuer Jónás Gyula (1841-1913) – miként ama bibliai Jónás – a nagyvárosba vetődött, bizonyára elcsodálkozott a látottakon. A modern Ninive (Pest) – ellentétben ősatyjával – vonzólag hatott Jónás barátunkra, ki (19. századi germanizmussal élve) hamar „bele is találta magát” annak viszonyaiba. Mire életérzését és gondolkodását tekintve igazi magyarrá vált, addigra bajuszát is kackiásra pödörte, és a Jónás ellenében leginkább a Gyula nevet használta.

Steuer Gyulának a főváros három jelentős kávéházat köszönhetett, úgymint a Lloyd-ot a Duna partján, a Fiume irodalmi tónusát a Múzeum körúton, és az Oktogonnál működő Abbázia szabadelvű légkörét.

Az Abbázia és az MTK születése elválaszthatatlanok egymástól. Egy esztendőben jöttek létre és ugyanazon demokratikus világfelfogás lengte át mindkettőt.

Szekrényessy Kálmán klubalapítói lakása mindössze két háznyira állt az Abbáziától, hova a neves bajnok a kávéház 1888 januári megnyitása óta rendszeresen lejárt. Talán az ő törzsasztala volt az első, ami az új kávéházban létrejött. Tagjai javarészt a kor számottevő sportolóiból álltak, kikhez szép számmal tartoztak neves közéleti személyiségek, miként írók, képzőművészek és tudósok is.

A Magyar Testgyakorlók Körének fiatal tagjai abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy bemutatták őket a teljes asztaltársaságnak. Egyébiránt azonban Szekrényessy – a nagyobb társaságot untató szervezési feladatokra tekintettel – külön MTK összejöveteleket, ún. „MTK firtli”-ket tartott fenn a klub tagjai számára. A fiatal MTK alapítók ezt követően – néhány más kávéházban történt összejövetelt leszámítva – jó ideig az Abbáziában gyülekeztek, itt született a hőskor minden jelentősebb, jövőt építő döntése, és innen indultak a kékfehér atléták hódító útjaikra...