Az MTK művezetője ifj. Bockelberg, mint az Országház védelmezője. 3. rész

Publikálva: 2021.01.15 Frissítve: 2021.01.13 MTK Budapest

MTK legendárium | 80. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Az MTK-s hős Bockelberg Ede 1897-ben, mint államrendőrségi felügyelő volt beosztva fővárosi állományba. A 20. század elejének mind gyakoribbá váló szocialista tüntetéseiről Bockelberg elmaradhatatlan volt, mint a kivezényelt karhatalom irányítója.

A „minden idők legdaliásabb rendőrtisztje”-ként számontartott férfire a legnagyobb zavargások idején is számíthattak felettesei: „behívták a legdaliásabb rendőrfelügyelőt is, az atlétatermetű Bockelberget, hogy rendcsinálás szüksége esetén átvegye a csapatok vezényletét.” Amikor élessé vált a helyzet, habozás nélkül „törtetett elő a gyalogos rendőrség a daliás Bockelberg Ede főfelügyelő vezetésével.”

Az MTK egykori művezetője a legdrámaibb történelmi időszakban, 1918-ban is kiemelt szereppel bírt, tudniillik reá bízatott a magyar országgyűlés védelmezése: „Bockelberg felügyelő a parlament előtt a rendet tartja fenn és a karhatalom fölött rendelkezik.”

Nyugállományba vonulva, viszonylag békésen töltötte mindennapjait, egészen addig, míg a hírhedt frankhamísítási botrányhoz kapcsolódó, úgynevezett szokolhamisítási ügybe nem keveredett. Az 1926-os per során azonban felmentették a hatvanesztendős egykori MTK művezető Bockelberget a vádak alól.

1906 decemberében, mikor másfél évtizedes művezetői tisztéről leköszönt, hálás klubja az MTK a soronkövetkező dísztornázásán kisebb ünnep keretében emlékezett meg hű munkásáról: „A dísztornát követő lakomán bensőségteljesen ünnepelték az egybegyűlt tagok az egyesületnek tizenöt éven át volt derék művezetőjét, Bockelberg Edét. Brüll Alfréd nagyhatású beszédében felölelte mindazon érdemeket, melyeket a testnevelésügynek ez a kiváló harczosa fáradtságos működése alatt szerzett.

Beszédének végén Brüll arra utalt, hogy biztos tudatában van annak, hogy Bockelberget az egyesület nem veszti el, hanem köztük marad és útbaigazításaival és tanácsaival annak felvirágzását és fejlődését továbbra is előmozdítja. Brüll elnök után Heteés Antal dr. is beszélt, mire Bockelberg keresetlen szavakkal mondott köszönetet a meleghangú üdvözlésekért és kijelentette, hogy nem távozik az egyesületből csak betöltött tisztét adja át olyan férfiúnak, aki munkásságával tökéletesíteni fogja az MTK sikeres továbbműködését. Vágó Manóra, az új művezetőre ürítette poharát. Így zajlott le a testnevelés derék munkásának, Bockelberg Edének 15 éves jubileuma.”

Természetesen magánéletére is kihatással volt sportolói jelene, illetve múltja. A daliás férfiú imponált a hölgyeknek, így nem csoda, ha mindkét felesége nála lényegesen fiatalabb volt. Első házasságát a Keleti pályaudvar épületében lakó Bockelberg fiú, mint „székesfővárosi államrendőrségi felügyelő” harmincegy esztendősen, 1897. november 4-én kötötte a kedélyes Erzsébetvárosban. A boldog ara Czindery Ferenc és Miskovich Róza gyermeke, az MTK művezetőnél tíz esztendővel fiatalabb Czindery Róza (1876-1930) volt. A szemrevaló Külsőkerepesi úti „államvasúti kezelőnő,” mintegy harminchárom esztendőre vált Bockelberg nejévé, míg 1930. június 14-én a halál el nem választotta daliás urától. Mindössze 165 nap telt el, amikor a hatvannégy esztendős, még mindig imponálóan délceg férfi Budapest Belvárosában oltárhoz vezette második feleségét.

Az özvegy „nyugalmazott magyar királyi államrendőrségi főparancsnok” és az MTK büszkesége ezúttal nálánál huszonnyolc esztendővel fiatalabb hölgyet választott, nevezetesen Hermann Nándor és Penninger Mária gyermekét, Hermann Paulina Katalint (1894-1975) az V. kerületi Sziget utcából. Közös életük másfél évtizede a Ferenc József rakpart 33. alatt indult, majd az ostromot követően a Veress Pálné utca 28. alatt ért véget, hol az MTK egykori daliás művezetője – tizenötödik házassági évfordulója előtt egy nappal – 1945. november 25-én, hetvenkilenc esztendősen hunyta le örökre a szemét...

E sorozatunk talán segítséget nyújtott az alig ismert, és főként félreismert Bockelbergek, apa és fia megismerésében. Az MTK botrányhősének tartott Bockelberg Ernő (1839-1891) és az MTK igazi hősévé váló Bockelberg Ede Árpád (1866-1945) helyes megítélésében, hisz az egyetemes magyar sporttörténet mellett az MTK is sokat köszönhet mindkettejüknek...