Kézilabda
Szőke Szonja
MTK legendárium | 128. rész. Szekrényessy Attila sorozata.
Külön kiemelkedik az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán életében a Balkán birtoklásáért folytatott küzdelem. Szekrényessy a török sereg oldalán harcolta végig annak majd valamennyi csatáját, melyek közül első helyen kell említenünk a világszenzáció számba menő plevnai földvár védelmét, az egyesült orosz-román seregekkel szemben. E harcokról személyes tudósítása így hangzik:
A szép plevnai hadállások közt legérdekesebb a déli rész. Ezen oldalon fekszik Plevna kulcsa. Ha a déli sáncok elestek, úgy onnan föl lehet gombolyítani egyenkint a többi hadállásokat is. […] A török csatárlánc jobb szárnyán erős dobpörgés hallatszik, s rögtön rá elkezdenek az ágyúk dörögni […] csakhamar bömbölnek az ágyúk az egész vonalon, élénken viszonoztatva
az orosz lövegek által. […] Pokoli tüzelés volt. […] Az apró fegyverek most észkábító, süketítő ropogtatást visznek végbe, a szélső sánc védőit golyózáporral árasztják el […] s pontban nyolcadfél órakor vitéz liva legszebb bariton hangjával rohamra vezényli a kisázsiai vadászokat.
Rohamoszlop előre, szuronyt szegezz! Hallom mellettem az önbizalomra mutató vezényszót s két perccel később: Gyorslépés, mire a föld csaknem megreng, […] s megint két perccel később: Roham! […]
Egekig ható kiáltás tölti be a léget. Még öt perc és a félhold ott ragyogott a mellvéd koronáján.
Ez szerencsés kezdet volt, ámbár ez a legkisebb sánc. […]
A sánc őrségének nagyobb része a makacs viadalban hősileg esett el. […]
A roham a második sánc ellen tizenegyre volt rendelve. Ez azonban nem ment már olyan könnyen. […]
Hasszán ismét maga vezénylé a rohamoszlopot […] Szükséges a harmadik sánc lövegeinek tüzét lekötni, ez ellen tehát huszonnégy ágyú okád tüzet. […] Indulnak a sánc ellen a rohamoszlopok és egy negyedóra múlva, gyönge, de kétségbeesett védelem után az orosz zászló helyét a félhold jelvénye foglalja el.
Skobejevnek nincs tartaléka, nincsenek friss csapatai. Vágtatva indít egy futárt a másik után a fősereghez segélyt kérni, de hiába a kért segélycsapatok nem akarnak érkezni. Négy órára van a harmadik nagy sánc ostroma kitűzve. […]
A dobpörgés az egész vonalon kábító zsivajt képez, s áttör még az ágyúk bömbölésén is. A pillanat fontosságát mindegyikünk érzi. Most kell Plevna sorsának eldőlnie. Ha sikerül a sáncot visszavenni, úgy Plevna hadállásai meg vannak mentve, akkor még bízhatunk egy szerencsés végeredményben. […]
Hasszán pasa gyönyörűen vezénylé rohamoszlopát, de visszaverték. Hasonló sorban részesült a második rohamoszlop is, míg végre a harmadiknak, melyet szintén Hasszán vezetett a sánc ellen, sikerült oda behatolnia.
Most ember-ember ellen vívott, mell, mell ellen feszült. A támadó szuronyt néha puskaagy hárítá el. […] Düh, gyűlölet, elkeseredés, kétségbeesés torzítja el a küzdők arcvonásait. […] A sebesültek jajkiáltásait a haldoklók hörgését ezerszeresen túlharsogja az élők dulakodásának tompa moraja és […] a lövések zúgása. […]
Skobejev miként mentse meg sáncát? […] Van még egy, az utolsó valósítható eszme, mely azonban csaknem a bizonyos halál. De a fiatal tábornoknak igaza van. Ha sikerül eszméjének kivitele, úgy a sáncot hihetőleg megtartja, de maga a bátor védőkkel együtt elesik. […]
Az oroszok saját állásaikat ágyúzzák. […] A pusztulás leírhatatlan, az elhullók tetemeiből valódi sáncok emelkednek az erőd belsejében. […] Hasszán zászlóaljának gyér maradványai kénytelenek kivonulni. […]
A védők kilenctizedrésze elesett, […] de az erőd orosz kézen maradt. […]
Délutáni két óra. A bolgárföld szeptemberi napja forrón tűz le fejünkre. Estig még öt óránk van,
addig a két erődöt vissza kell venni. Pihenjen a Hasszán dandára, ő rá lehet majd a harmadik erőd rohamát bízni, támadjon most az Akif dandára. […]
Ismét három rohamoszlop lett alakítva. […] A föld reng az előtörő, a rohamosan vágtató lovasság patkói alatt, de a török lövész nem osztozik a talaj reszketésében, hanem szobormerevséggel várja az ellene zúduló árt. Ilyen pillanatokban lehet a török katona hidegvérét, nyugodt bátorságát csodálni.
A Henry-Martiny puska ugyancsak megtette kötelességét, a negyedik orosz lovasdandár felényire olvadt le, s inkább repül, mint vágtat visszafelé…