Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán gondolatai

MTK legendárium | 121. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Származásáról, identitásáról:

„Magyar vagyok családomra, születésemre, gondolkozásmódomra nézve.” (1882)

A sport fogalmának első magyar definíciója:

„Mindaz a nemes sport körébe tartozik, ami alkalmat nyújt nekünk, hogy testünket rendeltetésének minél tökéletesebb betöltésére előkészítsük, azon képesség színvonalán tartsuk.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a sportról és sportdemokráciáról:

„Valódi demokratikus mulatság, amely nem ösmeri el sem a rang, sem pedig a kor előjogát, kiváltságait.” (1883)

Szekrényessy a női sport alapítója, a női sportruházat érdekében:

„Ha a legnagyobb zsarnoknak, a divatnak önkénykedései egyáltalában megbocsáthatók, úgy ezen ötlet érdemes a pártolásra, mert csakis elavult, semmi által sem indokolt előítélet az, amely a hölgyekre alkalmatlan ruházatot kényszerít, lovaglás, vadászás és korcsolyázás alkalmával is: holott a célnak megfelelő férfi-öltönyöket ők éppúgy viselhetnék, mint mi, férfiak.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a hírlapírásról:

„A személyeskedő, egymást piszkoló irány káros kihatással van a hírlapsajtóra, elveszíti azon erkölcsi hatását, mellyel annak bírnia kell. A nyelvkezelés hanyatlása megfosztja a hírlapsajtót azon fölényiségétől, amely azt a szabatos kifejezések terén bizonyos dicsfénnyel lengte körül. A nyelvjavítás, idegen, korcs s elrontott szavak kiküszöbölése.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása a dekadens művészetről:

„Az undokságnak teljes ocsmányságában való festése nem riaszt vissza a bűn elkövetésétől, nem oktat, nem javít, hanem visszataszít, kellemetlen érzést költ, émelygést okoz.” (1883)

Szekrényessy Kálmán felfogása az emberi életcélról:

„Az emberiség föladatát a szép, jó s igaz megvalósítására való törekvésben kell keresnünk.” (1883)

Szekrényessy Kálmán véleménye a világhírű magyar úszósportról és tanítványairól:

„A nemes sport ágai között az úszásban vittük mi magyarok legtöbbre. Jó példaadásért öt ízben úsztam át külsegély nélkül a „magyar tengert” Siófok és Balatonfüred között, ámde hiábavaló lett volna eme buzdításom, ha olyan kitűnőségek [jórészt tanítványai] aminők Zsögöd Benő, Véghess Gyula, Kubik Béla, Wéber, Gaál, Dezsényi (Deutsch) Gyula, Hajós Alfréd, Biegelhauer Árpád, az idősebbek közül, valamint Halmay, Hajós Henrik, Kugler Sándor, Barony, Toldi, Las-Torres és mások az ifjabb nemzedék tagjaiból, mint úszók, dr. Füzesséry Zoltán, dr. Virava János, dr. Füzesséry Árpád, Malecki Román, Balogh Hugó stb. [részben ugyancsak neveltjei] pedig egyleti és társadalmi téren nem vitték volna győzelemre az úszás-sport büszke zászlóját.” (1909)

Ezt olvastad már?