A legfiatalabb klubalapító – Kohn (Konta) Arnold 1.rész

Publikálva: 2020.05.01 Frissítve: 2020.04.30 MTK Budapest

MTK legendárium 8. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Az úgynevezett „Tízek Társasága”, azaz a klub alapítóinak bemutatása során a kilencedik fiatalig, Kohn (Konta) Arnold személyéig jutottunk.

Kohn (Konta) Arnold (1871-) szeszáru bizományos.

Budapesten született 1871. szeptember 26-án, Kohn Jakab és Hirsch Anna izraelita vallású szülők gyermekeként.

Élete alkonyáig a Terézvárosban élt, első ismert lakhelye (1898) a Kis János utca 2/b-ben volt, majd hosszú évtizedeket töltött a Felsőerdősor utca 12-ben, ezt követően pedig az Aradi utca 59-be tette át lakhelyét.

Családnevét huszonnégy esztendősen, 1895-ben (tehát az MTK alapítását követően) belügyminiszteri engedéllyel Kohn-ról Konta alakra változtatta.

Már fiatal kereskedősegéd korában elkötelezte magát a testedzősportok mellett, hiszen az MTK alapítók közül negyedmagával tagja volt a Sportkedvelők Köre (SKK) nevezetű klubnak is. Tizenhét esztendejével ő tekinthető a legfiatalabb MTK alapítónak.

Sportpályafutása töretlen. Atlétaként állandó tagja a korai versenyeknek, a sportért való munkálkodás egész életét jellemezte. A klubbal szinte együtt cseperedett, és mikor elért az érett férfiúság küszöbére, a harminc esztendős tagot (dr. Tedesco Lajossal együtt) MTK alelnökké választották, mely hivatalt 1901-1904 között bizonyosan betöltötte.

Sportszervezői tevékenysége nem csupán anyaklubjára korlátozódott. Több MTK sportolóval és prominens vezetővel közösen alapítójává és hűséges tagjává vált az 1896-ban létesült Duna Budapesti Evezős Egyletnek (DEE).

Óbudán, az újlaki rakparton működő evezősklub egész vezérkara MTK tagokból verbuválódott, így az MTK külső klubjának tekinthető. Elnök: Rosenberg Gyula országgyűlési képviselő, alelnök: (az MTK elnök) Hirschfeld Antal, titkár: Barna János, pénztáros: Konta Arnold, szertáros: Keller Béla, művezető: Schey Ernő, háznagy: dr. Dick Ernő, ellenőr: dr. Tedesco Lajos későbbi MTK elnök lett.

A fiatal DEE, a tagok lelkesedésének és áldozatos anyagi támogatásának köszönhetően gyors növekedésnek indult, melyről a lapok így számoltak be: „A Duna Budapesti Evezős Egyesület március 26-án tartotta meg hatodik rendes közgyűlését. Az évi jelentés szerint az egyesületnek most huszonhat alapító és negyvenkét rendes tagja van. A működő tagok száma ötvenhat, hajóinak száma tizennégy. Tekintettel csónakállományának emelkedésére, huszonnégy hajó elhelyezésére berendezett új csónakházat építtetett, parti klubházát most nagyobbítja.”

Itt említjük meg, miszerint az evezős egylet számára, Berán Lajos éremművésszel készíttetett emlékplakettet – minden bizonnyal a nagy numizmatikus – Konta Arnold közvetítése révén.

Kereskedelmi tevékenysége 1901-re oly mértékben megerősödött, hogy neve alatt futó önálló szeszbizományosi vállalatát a cégbíróság is bejegyezte, míg testvérei (József, Ferenc és Rezső) Konta testvérek cégnév alatt sportvonatkozású tevékenységet folytattak „utazási, vadászati és sportjáték” érdekeltségben.

A Szeszbizományosi vállalat az első világháborúig terjedőleg tisztes bevételhez juttatta a sportban egyébként is kitartáshoz és szorgalomhoz szokott férfit. Az így felgyűlt jövedelmet három irányban kamatoztatta, nevezetesen jótékonyságra, éremgyűjtésre és nagyobb szabású befektetésekbe.

Az első világháború kirobbanásának esztendejében, 1914-ben a dr. Vázsonyi Vilmos (törzshelye az Abbázia kávéház) vezetésével működő Terézvárosi Segélyalap számára biztosít ötvenkoronás támogatást. 1915 tavaszán pedig húszezer korona névértékű hadikölcsön kötvényt vásárolt.

Mindemellett hitsorsosait is rendszeresen támogatta, főként a báli szezonok idején felülfizetések és tiszteletjegyek által. Rendszeres résztvevője volt a kelet-magyarországi (asszimilációban szinte érintetlen) zsidóság társadalmi összejöveteleinek.

„A nyírbátori iparosok és kereskedők köre f. hó 9-én tartotta meg rendes téli táncmulatságát, mely az idén is a szokásos széleskörű pártolásban részesült,” hol „Konta Arnold jegyét megváltotta.”

Konta éveken át folytatott jelentős numizmatikai gyűjtései révén örökre beírta nevét a hazai éremgyűjtők exkluzív táborába. Munkásságának egyik szép momentuma az Éremkedvelők Egyesülete (ÉKE) által 1924-ben az Iparművészeti Múzeumban megrendezett országos kiállítás. A hatalmas értékű anyagot ötvennyolc neves gyűjtő és művész biztosította.

Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Telcs Ede mellett kiállítási anyagot biztosított az MTK-s Konta Arnold is. A neves gyűjtőkről az utókor ma is így vélekedik: – Úgyvélem e nevek felsorolása is mutatja a kiállítás anyagának nagyszabású voltát. A numizmatikai gyűjtők előtt ma sem ismeretlenek e nevek, a maguk idejében szinte páratlan gyűjteményük volt egy-egy műfajban.

Itt jegyezzük meg, hogy a Budapesti Történeti Múzeum őriz Konta Arnold ajándékából származó éremritkaságot a 18. századból, melyet az MTK alapító 1942-ben adományozott a múzeumnak. (Folytatjuk)