140 éve, az MTK-alapító révén jött létre a magyar úszósport. (Szekrényessy Kálmán 1880-as Balaton-átúszása.) XI. rész (Befejezés)

MTK legendárium | 50. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Szekrényessy 1880-as második Balatonátúszásakor Füredre (másfél órai pihenőjét leszámítva) délután négy órakor úszott be, ahol „Jókai, Császár az Athletikai Klub titkára és nagy néptömeg várta.”

Az összesereglett sokaságon nincs mit csodálkozni, hisz Szekrényessy hírlapokban egyéb programokkal kapcsolta össze az eseményt. A leérkezőket „kéjvonat” hozta, a bajnokkal díszebéd és bál várta őket. Szekrényessynek ez az első, tudatos, balatoni szezont hosszabító törekvése, melynek rövidségére már nagybátyja, Slachta Miksa is felfigyelt:

„Balatonfürednek hátrányára van azon baj is, hogy az erősebb fürdőidény igen rövid ideig tart, mert nyáron későn kezdődik. Ma már június 24-e van, mégis még tömérdek szoba áll üresen és a kádfürdők használata is igen gyenge volt.”

Szekrényessy Kálmán balatoni munkássága a későbbiekben többek között a fürdőidény meghosszabbítására vonatkozott. Ennek egyik kiemelkedő mozzanata a többek által alapított Balatoni Egylet lett. Szekrényessynek ebben is elévülhetetlen érdemei mutatkoztak, ki nem csupán egyik ötletadó alapítónak, de lelkes munkásának is számított:

„Másnap tartotta a Balaton-Egylet évi közgyűlését, melyen az is határozatba ment, Szekrényessy Kálmán hosszú beszéd által behatóan indokolt indítványára, melyet Nádasdy Ferenc, és Esterházy Mihály grófok pártoltak, hogy a balatoni összes versenyek alkalmaival totalisator (fogadóiroda) állíttatik föl, továbbá szintén Szekrényessy Kálmám inditványaira, hogy a kormánynál kérelmezik államdíjak kitűzését s a versenyhajók s a versenyzők számára vasútszállítási kedvezmény megadását.”

Szekrényessynek kiemelt célja volt megismertetni a magyar tengert a hazai közönséggel:

„A Balaton-Egylet már jövő tavasszal [1884-ben] megkezdvén áldásos működését, a magyar tenger vidéke számos kéjutazóra számíthat. Sokan fogják Kisfaludy Sándor kedélyes regéit helyszinökön olvasgatni.”

Másik, nem titkolt célja ugyanakkor a balatoni vízisportok népszerűsítése, versenyszervezés és a sportolók támogatása, buzdítása, mely az utókor beszámolóiból úgy tűnik, hogy fényesen sikerült is:

„Ma már olyan fürdőigazgatóságot se találunk, mint az akkori füredi, mely a versenyzőknek az összes szobákat ingyen adta rendelkezésre, a vendéglős pedig napi 3 forintért adott teljes ellátást (reggelire thea, tojás, vaj, stb., délelőtt húsétel, ebédre 3 féle, vacsorára húsétel, és milyen pupozott tálak!). Megalakult a Balaton Egylet öt szakosztállyal. Az 1883-iki versenyt már ez az egylet rendezte.”

Szekrényessy Kálmán neve egész életében összeforrt a Balatonnal, melyet jól példáz egy 1909-es hírlapi beszámoló:  

„Az ember megnézi Füreden az új fenyőültetvényeket, megismerkedik Szekrényessy Kálmánnal, a híres úszóval, ellátogat a Jókai üres villájába és eszik méregdrága fogast.”

Écsy László a balatonfüredi fürdő kissé szervilis hajlamú igazgatója naplófeljegyzéseiben számtalanszor megemlékezett Szekrényessyről, ki sokszor az idény végezte után is még a Balatonnál tartózkodott.

„Ma reggelre hóval volt ellepve a föld. Később az eső folytonosan esett. Szekrényessy ma búcsút vett tőlünk s az esőben Tihanyba ment gyalog s onnan állítása szerint az olaszországi Velencébe távozik. Kár ezért a fiatal tudósért, hogy állandó helyet és foglalkozást nem keres, pedig tudománya volna.”

Écsy naplói karakterének hű tükörképét tárják elénk, kinek átlagosnál is merevebb személyísége szabályokból és pedantériából lett összegyúrva. Az ő hivatalnok lelke nem teljesen értette a szabálytalan pályájú zsenit, ki nem csupán tizenkét nyelven beszélt, irodalmi műveket alkotott, megalapította a magyar és német úszósportot, az első magyar sportújságot, léghajót konstruált, küzdött fél Európa szabadságáért, Magyarországon megteremtette a sportdemokráciát és utánpótlás-nevelése révén Magyarországot úszónagyhatalommá emelte stb., de még a Balaton fejlesztéséért is többet tett, mint jószerével bárki addig a hazában. Ugyanakkor csak zárójelben tesszük hozzá, hogy számos titkári, elnöki, alelnöki tisztsége mellett többek között a Bécsi Biztosító Társaság magyarországi fiókigazgatóságának képviselőjeként is tevékenykedett.

Kilenc nap múltán, 1886. december 12-én Écsy Tihanyban járva ismét belebotlott a bajnokba, ki vélhetően a főapát vendégeként tartózkodott ekkor is a félszigeten:

„Az idő borús. Éppen mikor Tihanyba érkeztem, egyszerre egészen sötét volt, hó és eső vegyest esett. Délután kitisztult. Tihanyban találtam Szekrényessy urat.”

A következő esztendőben, 1887-ben ugyancsak az utolsó vendégek között szerepelt Szekrényessy:

„Az idő szép. A Lonkay család ma távozott délután egy órakor. Mármost csak Kenessey Pongráczék és Szekrényessy Kálmán fürdővendégek vagynak itt. Ma kezdették a hidegfürdőket szétszedni.”

Hat nap múltán hagyta el Szekrényessy Füredet, honnan ismételten az apát vendégszeretetét élvezte Tihanyban:

„Ma ment el Szekrényessy úr Tihanyba, onnand állítása szerint Budapestre.”

Az 1892-es országgyűlési választások alkalmából a tapolcai kerületben lépett fel

jelöltként, mely természetesen vonta maga után a füredi korteskedést. Politikai realitása e lépésének nem sok lehett, hisz a helyben lakó jelöltek uram-bátyám kapcsolataival, de legfőképpen vagyonukkal nem lehetett esélye. Ráadásul politikai ellenjelöltje, bizonyos Csigó Pál személyes ellenfelének is tartotta füredi népszerűsége miatt. Csigó 1880-tól ellenszenvvel viseltetett Szekrényessy iránt, kinek az első Balaton-átúszásakor a helyszínen volt alkalma szemlélni sikerét a hölgyek, tiszteletét a jelen lévő urak között.

A politikára jellemző módon Csigó részéről elindult a sárdobálás és fiktív állítások sora. Csigó tisztában volt Szekrényessy kavalitásaival s országos jelentőségű úszómúltjával, ezért értelemszerűen ez ellen indította a legnagyobb támadást:

„Szekrényessy a Balaton-átúszásával (melyet sohse felejtenek el) örökre eljátszotta a szerencséjét azon a vidéken.”

A képtelen és ostoba állítás nyilván nem ért célt, bár 1888 óta, mikor a hazai zsidó fiatalok támogatása céljából az MTK alapító mentora lett saját lakásán hozva létre a klubot, mind gyakrabban került célkeresztbe, annak ellenére, hogy sem antiszemita, sem filoszemita nem volt, csupán tárgyilagosan korrekt és a gyengék védelmezője.

Politikai jelöltsége nem tartozott legjobb döntései közé, hisz sportmenedzseri, edzői tevékenységében gátolta, sőt attól akár teljesen el is szigetelhette volna. Programbeszédéről a szemtanú Écsy a következőt jegyezte fel:

„Négy fok. Ma vasárnap lévén a napot ájtatosságnak szenteltük. Füreden Szemenecz úr, a nemzeti párt jelöltje tartotta a programbeszédet délelőtt. Délután Szekrényessy Kálmán 48-as független tartotta programbeszédét igen kevés hallgatók előtt.”

Szekrényessy Kálmán igazságkereső ember lévén, mindenkor az őszinte cselekvés híve volt. Programját is ennek megfelelően alakította, a legégetőbb szükségre fókuszálva, melyre azonban hamar megjött rivális válasz:

„Balatonfüreden Szekrényessy azt ígérte, hogy ki fogja építtetni a vasútat Füredtől Veszprémig. Csigó elenbe azt ígérte, hogy ő kiépítteti Füredtől Veszprémig – és vissza. Ez döntött.”

A humoros eset jól szemlélteti a dualizmus korának politikai viszonyait, bohózatba illő eseményeit.

Végezetül elmondhatjuk, hogy Szekrényessy Kálmán sportműködése a Balatonnál vette kezdetét, mely helyszín élete végéig megmaradt számára, mint az utánpótlás-nevelés és fürdőkultúra igazi bázisa. 

Egész munkássága voltaképpen a hazai sport és legfőképpen az úszósport érdekében kifejtett áldozatos fáradozásként értelmezhető, melynek kibontakozása az 1880-as átúszásával kezdődött s ennek hatására joggal gondolhatta mindenki úgy, hogy:

„Szekrényessy balatoni távúszása után méltán magunkra vonjuk egész Európa sportembereinek figyelmét.”

Ezt olvastad már?