140 éve, az MTK-alapító révén jött létre a magyar úszósport. (Szekrényessy Kálmán 1880-as Balaton-átúszása.) VIII. rész.

MTK legendárium | 47. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Később Huray orvostudor, fürdői főorvos és Engel Gyula orvostudor kíséretében szobámba távoztam, hogy testemet orvosi vizsgálatok megejtésére átengedjem; ennek végezte után pedig rohantam a távírdára félszáznál több sürgönyt megírni. Ez utóbbi lélekzsibbasztó munka bizony jobban kifárasztott, mint a távúszás; elkészülvén vele, ugyancsak siettem is a nagy ebédlőbe, hogy bizalmasabb körben, legalább szellemi üdülést találjak, legalább azt, mert hiszen bármit is ennem megtiltották orvosaim. Így végződött a ,,magyar tenger” átúszása, azon sportkísérlet, amelyre mióta szép hazánk áll, még senki sem vállalkozott.”

Szekrényessy Kálmán e tettével sporttörténelmet írt, nemzetközi bravúrjának napja, minden túlzás nélkül állítható, a magyar úszósport születésnapja is lett, melyet még a fanyalgók és kétkedők is elismerni kényszerültek. A siker súlyát és hatását jellemzően legpontosabban a fejlettebb polgári szinten álló külföld tudta felmérni, mely jól kirajzolódik az 1880 őszén megjelent magyarországi lapkommentárból, Angol elismerés magyar ember számára címen: 

„A Balaton átúszója, Szekrényessy Kálmán, Londonból egy remekül dolgozott, színaranyból való értékes díszművet kapott.”

A magyar úszósport születésnapja tehát Szekrényessy Kálmán első Balatonátúszása volt, melynek rövid időn belül kellő hírlapi méltatása is kerekedett, nemcsak hazánkban, de külföldön is. Erre nemcsak az úszást beharangozó cikkek sokasága, hanem a helyszínen megfordult hírlapírók is kellő garanciát jelentettek.

Szekrényessyvel egy napon érkezett és egy szálláson lakott az amszterdami illetőségű J. Meinesz Azo Heerenveen „tudor és hírlapíró,” de ugyancsak ekkor látogatta meg a fürdőt „Dr. Fenyvessy Ferenc titkár, a Pápai Lapok szerkesztője,” három nap múltán pedig a már említett Kozmata Ferenc országos hírű fényképész, ki Szekrényessy országos népszerűségét

fokozó fénynyomatokat készítette, majd augusztus folyamán (közvetlenül az átúszás előtt) a tudós férfiú, Szinnyei József „Egyetemi könyvtárnok,” érkezett, ki Szekrényessyvel egy épületben az „Új-fürdőház”-ban szállt meg. Szinnyei a nemzeti könyvtár igazgatójaként nem csupán Szekrényessy egyik első életrajzírójaként, de éveken át irodalmi munkásságának segítőjeként is tevékenykedett. Még jó ideig vele foglalkoztak a hírlapok, méltatták, támadták, becézték, csipkedték és, ami a legnagyobb elismerésnek számított, a pesti humor szárnyaira emelte és tréfákat faragtak róla:, „Écsy bácsi  (a fürdőigazgató) hivatalosan értesíté mindazokat, kik Balaton-Füredre szándékoztak még utazni, hogy csak jöjjenek, Szekrényessy nem itta ki a Balatont, sőt amint mondják, egy kicsit nőtt is a tó…”

Mikszáth ezt találta írni: „Szekrényessy a Balatont úszta át. Órákon körösztül ott lubickolt a nyomorult vízben, s mégsem változott el se csukává, se durbinccsá, - pedig megérdemelte volna. Mert amelyik ember, ember, ne kívánkozzék békának.”

A Borsszem Jankó így áradozott a „Monokly-s” nevű kitalált nevettető figuráján keresztül, ki igazi angol úrhoz méltóan, erősen törte a magyart: „Úgy feszül á kebelem, hogy ázt hiszem a levegőbe repülök. Még megteszem és ákkorr a levegőben, á vizben, s á turfon első a mágyárr. (...) Éljen Szekrényessy, ki á vizet csak úgy nyesi.

Ezt olvastad már?