140 éve, az MTK-alapító révén jött létre a magyar úszósport. (Szekrényessy Kálmán 1880-as Balatonátúszása.) IX. rész

MTK legendárium Ι 48. rész.

Szekrényessy az első Balatonátúszás sikerén felbuzdulva szeptemberben újabb úszást hirdetett meg Siófok és Füred között, melyre rajta kívül két, ha nem is komoly kihívója akadt.

Az úszás napja szeptember 12-e volt, melyről a megyei hírlapok rövid tudósítás közöltek:

„Vasárnap újból úszott Szekrényessy Kálmán Siófokról Füredre. Egy versenytárs volt, ki egy óra múlva feladta. Szekrényessy Kálmán rövid pihenő után Füredre úszott (du. 4 kor ért partot). Levegő és víz 16 fok, a tó 20 láb magas hullámokat vetett. Jól volt, egy findzs theát ivott.”

Ez alkalommal azonban szerencsénkre kiküldött tudósító is jelen volt, sőt Szekrényessyt el is kísérte csónakon. Siófokon a rossz idő ellenére mintegy ötszáz ember gyűlt össze, akik mind látni kívánták az újabb bravúrt:

„A Kisfaludy gőzösön összegyűltek az utasok, fönn vannak valamennyien a födélzeten: Jókai s neje Laborfalvi Róza, közöttük a hivatalos tekintély az Athleticai Club, Császár Ferencz és dr. Papp Samu.

A verseny kedvéért érkeztek fővárosi kirándulók, kik a közönség naív részét képviselik s a titokban irigykedő gőzöskapitány: Keöd.

A hajó mögött kis angolcsónak: valódi remek, finom a bordája, gyönge a hajlása, hattyú a röpülése, csupa könnyűség s csupa erő. Practikus, mint az angol s csinos, akárhogy, francziának is bevállnék. Kormánya fölött magyar lobogót lenget a friss balatoni szellő. 

A csónakban öten ülnek: a nap hőse, Szekrényessy Kálmán, a maga férfiasan durva, de durván is tetszetős bronzzal bevont arczával. Két matrózlegény, egy budapesti amatőr Papp Farkas és egy újságíró, e sorbarázdák szántója.”

Kedves, életszerű jelenet játszódik le az indulás pillanataiban Siófokon. A néhány nappal korábban végbement Balatonátúszásnak híre bejárta a környéket. Kit a teljesíthetetlennek tetsző bravúr foglalkoztatott, kit az ellene és mellette kötött fogadások nagysága hozott lázba. Ez utóbbiak közé tartozott a siófoki „bótos” zsidó fia, ki megmárosodva a „könnyű” pénzkereseti lehetőségtől túlságosan is bízott fiatal erejében. A későbbi MTK-alapító Szekrényessy viszonyulásában tetten érhető a bölcs edzői attitűd, amikor nem nézi le és nem alázza meg a mellét döngető fiatalt, hanem maga mellé hívja, és úszásra ösztönzi, vajha tehetséggel lenne dolga:

„A Balaton ma nagyon mérges volt. Roppant tükörét tajtékos hullámokba verte a szél s völgyeket hömpölygetett a hullám. A víz egymásra torlódva tolta rétegeit s csattanásokkal szakadt össze a forgatag, hogy újjá nőve folytassa rakonczátlankodásait. […] A siófoki partról hosszan benyúl két keskeny kősziklarakás, mint magyar tenger után menve mólónak nevez a kálomista elbizakodottság. Erre a mólóra gyűlt ki Siófok fiatalsága, czombjáig locsoltatva magát a fecskendő hullámok által. Csónakunk halad. A móló közepén áll egy kondorhajó ifjú csapat, köztük egyik, aki büszkén veregeti a mellét. Később megtudtuk, hogy ez a bótos Iczig fia. Ránk kiált fennyen:

– Száz forintért átúszom a Balatont!

– Megadom! – felele Szekrényessy.

A göndörök összedugják a fejüket. Tanácskoznak. Úgy látszik nem szeretik az alku nélkül történt megegyezést. Gyorsan dönt a lelemény:

– Átúszom ezer frankért – s büszkén szétnéz.

– Megadom! – szól Szekrényessy ismét. A fiú félrehúzódik s hallgat.

–…Hohó! – szólalt meg egy didergő hang a hátunk mögött:

– Jövök! Jössze-e?

Valóban ő jön. A bátor fiú. Hja, az ezer frank! Á nem, semmi. A kezével hadonász a levegőben s a vizet sem hanyagolja el, hasítván. Csörtet előre egészen addig, amig egy hömpölygő hullám oldalt nem kapja, őt magát belemártja, s ott tartja a víz alatt néhány perczig, - azzal fordul vissza. Tudom megivott nehány itcze vizet! Hát köll ezer frank?”

Ezt olvastad már?