140 éve az MTK-alapító révén jött létre a magyar úszósport. (Szekrényessy Kálmán 1880-as Balatonátúszása) I. rész

MTK legendárium | 40. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Keveseknek van róla tudomása, hogy az MTK alapító Szekrényessy Kálmán (1846-1923) nemcsak az első Balatonátúszónk, de egyben a magyar úszósport alapítója is volt. 1880. augusztus 29-i Siófok-Balatonfüred közötti távúszása egyben a honi úszósport születésnapja is, melynek 140 éves jubileumát éppen a nagy nap eseményeit bemutató jelen cikksorozatunk pillanataiban ünnepeljük.

Az MTK család méltán lehet rá büszke, hogy nagynevű (egyik) alapítója éppen 140 éve hozta létre a máig világhírű úszósportot, melynek első mentora, az MTK pedig sokáig legsikeresebb klubja lett. Az elmúlt 140 esztendőben a nagy eseménnyel kapcsolatban számos téves információ és hiteltelen adat látott napvilágot, éppen ezért fontosnak tartjuk ennek a kiemelkedő sporttörténeti eseménynek hiteles bemutatását.

Lássuk hát annak előzményeit és folyamatát...!

1879. április 24-én hivatalos ünnepet ült a Habsburg birodalom, ugyanis huszonöt esztendővel korábban lépett házasságra Elisabeth von Wittelsbach bajor hercegnő, a későbbi legendás Erzsébet királyné és I. Ferenc József császár.

A királyi pár ezüst lakodalma alkalmából birodalom szerte – s azon túl is – ahová még hathatósan elért az osztrák diplomácia, fényes estélyek keretében ünnepelték az örömteli eseményt. Így volt ez a német birodalom fővárosában, Berlinben tartózkodó magyar és osztrák tisztek körében is.

Szekrényessy Kálmán, mint az estélyek elmaradhatatlan lovagja, is jelen volt ezen a berlini rendezvényen. Az alkalom ünnepélyességéhez illőn a jelenlévő tisztek között komoly tárgyakról esett szó. A katonás virtus megnyilvánulásának következtében a tisztek szavaikkal mérték össze „phisikai” erőnlétüket.

Az állítások igazolására végül Szekrényessy Kálmán fogadást indítványozott, mintegy vállalva, hogy képes bármely európai tó vizében egyéni rekordteljesítménynek megfelelő távúszást végrehajtani. A fogadásban vele szemben állók, Pázmándy Béla és Labrés Armand dragonyos főhadnagyok voltak. Feltételül, sem időpont, sem pedig helyszín nem volt kiválasztva, ezek meghatározása a megállapodás az ajánlat tevőjét illette. 

Mint Szekrényessy Kálmán visszaemlékezéseiből tudjuk, a Balaton mellett komolyan számításba jött a „Bodeni tó vagy a gyönyörű felsőolaszországi vagy pedig svájczi tavak valamelyike,” mint helyszín.

Erről a továbbiakban Szekrényessy így számolt be:

„Minden nemű mellékkörülmény azt parancsolta ugyan nekem, hogy ez utóbbiak valamelyikét válasszam, de hazafias kötelességemnek tartottam e távuszás által a Balatont ösmertebbé tenni a gazdag külföldi kéjutazók előtt, mint azt eddig bármely ösmertető munkának sikerült. 

Második czélom volt a még pólyájában szendergő magyar athletikát emelni a távúszásom által”

Szekrényessy ugyancsak tisztában volt saját képességeivel. Nem véletlenül jellemezték az 1868-as katonai nyilvántartásban felettesei: „megfontolt, határozott jellemnek”, fizikai adottságai tekintetében pedig: „igen erős és kitartó.”-nak

Szekrényessy Kálmán tudta mire vállalkozik s egy percig sem kétkedett a feladat sikerében, még akkor sem, mikor az ország közvéleménye kétkedve fogadta távúszási kísérletét.     

A Balaton lett tehát helyszínül kiválasztva, annak is két egymástól legtávolabb eső szélességi pontja, a Siófok és Balatonfüred közötti vizitáv. A berlini fogadást követően Szekrényessy tervbe vett egy 1879-es átúszást, ami azonban a berlini főhadnagyok elfoglaltsága miatt nem jött létre.

Ugyanakkor még ez év szeptemberében, a hűvös idő beállta előtt Szekrényessy, hogy tájékozódjon „a Balaton vizéről, annak széléről, környékének időjárásáról,” néhány napot töltött a kies Füreden... 

Ezt olvastad már?