Atlétika
Jankovics Dániel
Xéni már jól van, és a kvótája is biztos a tokiói nyári olimpiára
Krizsán Xénia számára a végletek éve volt az előző: fantasztikusan, két egyéni csúccsal kezdte a 2019-es szabadtéri idényt, amelyek közül a második már országos rekord is volt, az évad végén rendezett dohai világbajnokságon viszont már nem tudott elindulni makacs sérülés miatt, amely az idei fedettpályás szezonjára is kihatott.
– Neked akár még jól is jöhetett az olimpia elhalasztása, hiszen az utóbbi időben makacs sérüléssel küzdöttél. Örülsz, hogy több időd lett?
– Mindenképp próbáljuk pozitívan látni azt, hogy nem idén lesz az olimpia. Több idő, több edzés, remélhetőleg ez tényleg segíteni fog nekem is. Akkor is maximálisan fel tudtam volna készülni, ha idén lett volna az olimpia, de nem bánt a dolog, hogy jövőre kell bizonyítani. Inkább fáj az, hogy úgy tűnik, még sokáig nem fogunk tudni versenyezni.
– Mivel egyike vagy az öt magyar atlétának, aki ténylegesen teljesítette az olimpiai szintet, aligha kell izgulnod a kvóta miatt. Ezzel kapcsolatban kaptál valami új ukázt?
– A kvóta nem vész el, úgyhogy nagyon megnyugodtam. Így abszolút tehermentesen tudok készülni.
– Ami a sérülésedet illeti, az elég hosszan elhúzódott. Emlékszel, mikor is szerezted pontosan?
– Ez az ülőgumó-fájdalom körülbelül másfél éve érkezett az életembe… De nem nagyon foglalkoztam vele, hisz országos csúcsot döntöttem, nem hátráltatott sem az edzésben, sem a versenyzésben. Viszont a fájdalom őszre kiteljesedett, így akkor kezdtük el a gyógyítását. Sok időbe telt, türelmesnek is kellett lennem, de azt mondhatom, ma már szintén nem hátráltat, talán a nyújtásokban még. Remélem, marad is így!
– Most már megy mindegyik hétpróbás szám?
– Egyelőre nyugodt a felkészülés menete, nem kapkodunk semmivel. A gátra fájt a leginkább, de ezt a számot még nem nagyon vettük elő. Minden másban fájdalommentes.
– Miként befolyásolja a jelenlegi járványhelyzet a rövidebb és hosszabb távú terveidet?
– A jelenlegi helyzet abban a legfurcsább, hogy tényleg nem tudni, mikor lehet újra versenypályára lépni. Elmaradtak a várt edzőtáborok is, de az edzéseket amíg csak tudjuk, folytatjuk, nem hagyjuk el magunkat. Próbáljuk a technikai számokat szépen csiszolni, gyakorolni, most erre van időnk bőven. Remélem, az elkövetkezendő időkben is lesz lehetőségünk az edzéseket megoldani.
