Atlétika
Szabó Beatrix

Elnöki interjú

Publikálva: 2023.01.01 Frissítve: 2023.01.01 MTK Budapest

A csődközeli helyzettől napjaink sikereiig. Klubunk elnöke, dr. Deutsch Tamás értékeli a magunk mögött hagyott esztendőket, 2010-től 2022 végéig.

– Hosszú ideje vagy már elnöke a klubnak. Milyen mérföldkövei voltak ennek az időszaknak?

– 2010 május végén ért az az óriási megtiszteltetés, hogy az MTK Küldöttgyűlése a klub elnökévé választott. Tehát akárhogyan is számolom, immár tizenkettedik esztendeje, hogy a szívemnek legkedvesebb sportegyesület, a kék-fehérek elnökeként dolgozhatok. Ez egészen elképesztő csoda az életemben. Hatalmas megtiszteltetés az a bizalom, hogy immár évtizednél is hosszabb ideje a kék-fehér MTK-s famíliánknak – mondhatjuk talán így – a családfője lehetek.

– Ha az elmúlt 12 esztendő mérföldköveit kell számba vennünk, akkor a legnehezebb időszak az elnöki tevékenységem első szakasza volt. 2010-ben az MTK bizony gyakorlatilag csődben volt. Anyagi csődben. Persze az MTK akkor is egy csodálatos múlttal bíró sportegyesület volt, a klubban akkor is óriási lehetőségek voltak, akkor is voltak nagyszerű sportolóink, remek teljesítményre képes szakosztályaink és kiváló edzőink, de azért talán még önmagunkat sem árt arra emlékeztetni, hogy 2010 májusának végén lényegét tekintve az MTK fizetésképtelen volt, az akkori éves költségvetésünket meghaladó nagyságrendű adóssággal súlyosbítva a helyzetet.  Innen jutottunk el oda, hogy legnagyobb részben a Magyarország Kormánya által elindított kiemelt fővárosi sportegyesületi támogatási programnak köszönhetően 2013 végére egyenesbe tudtuk hozni a klub gazdálkodását.

– Ezúton is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki akkor ennek a sokszor reménytelennek tűnő munkának a részese volt, egyrészt az MTK rendkívül kis létszámú, de kiválóan felkészült központi hivatali munkatársainak, másrészt szeretném megköszönni azt a megértést és türelmet is, amivel a szakosztályaink, a sportolóink, az edzőink a helyzethez viszonyultak. Mindezek után 2014-től indulhatott el az a valóban példátlan fejlődési időszak a kék-fehér klubunk életében, aminek szerintem két fokmérője van:  a magyar egyesületi sporttörténelem egyik legeredményesebb klubja, az MTK újabb sikerkorszakába lépett, másrészt egy hatalmas sportlétesítményfejlesztési programot tudtunk végrehajtani. Azt gondolom, hogy mindkét teljesítményünkre teljes szívből büszkék lehetünk.

– Milyen elemekből állt a létesítményfejlesztési program?

– Szokták mondani, hogy újságírói kérdésre az ember véletlenül se válaszoljon úgy, mint amit a szocializmusban termelési jelentésnek hívtak. Én most mégis egy hasonló jelentést szeretnék adni arról, hogy honnan hová is sikerült eljutnunk. Az egyik legnagyobb eredményünknek azt tartom, hogy 2020 óta az MTK-nak nincs egyetlenegy olyan szakosztálya sem, amelyik a munkáját, a hazai és nemzetközi megméretésekre való felkészülését ne egy vadonatúj, vagy megújított, korszerű sportlétesítményben folytathatná.

– Persze mélyen egyetértek azzal, hogy nem az uszoda lő gólt a vízilabdameccsen, hogy a pást nem ad találatot a vívóbajnokságon, hogy a labdarúgó-stadion nem lő gólt, hogy az atlétikai pálya soha nem fog semmilyen versenyszámban világcsúcsot elérni, de a hazai és nemzetközi eredményességünk egyik alapfeltétele, hogy olyan sportlétesítményekben tudjanak dolgozni a legkiválóbb sportolóink, legtehetségesebb utánpótláskorú versenyzőink, a sportolni kezdő kisgyerekek, amelyekkel ebben a tekintetben is fel tudjuk venni a hazai és nemzetközi versenytársainkkal a küzdelmet.

– Szóval az MTK tizenkét esztendővel ezelőtt teljes anyagi csődben volt, és az általunk használt létesítmények leromlott, katasztrofális, a 40-es, 50-es években játszódó filmek díszleteinek megfelelő állapotban voltak. Innen jutottunk el oda, hogy a 21. század második évtizedének végétől valamennyi sportolónk, szakosztályunk és, edzőnk 21. századi körülmények között tudja végezni a munkáját. Ezt hihetetlenül nagy közös eredményünknek tekintem.

– Nézzünk is végig, ha csak egy pillanat erejéig is a megújult létesítményeinken. Teljesen megújult a Városmajorban a híres Ikercsarnok, amely annak idején komoly építészeti műremekként, fedett teniszcsarnokként épült, és immár évtized óta az MTK röplabda- és ritmikus gimnasztika szakosztályának otthona. A Városmajor másik végén az egyik első beruházásunk keretében a teljesen leromlott, hihetetlenül pazarló fűtésrendszerrel működő kosárlabdacsarnok energetikai rendszerét tudtuk megújítani, aminek most ebben az energiaválsággal terhes időszakokban jól látjuk is az eredményét. A Városmajornál maradva, egy kis ékszerdoboz is létrejött a teniszcentrumunk megújításával. Európai összevetésben is a legkorszerűbb, legmodernebb, legjobb színvonalú kemény borítású pálya és a nagyszerű klubház, annak minden szolgáltatásaival együtt segíti a profi és utánpótláskorú, vagy a szabadidejükben teniszezőket. Kispesten működik az ökölvívótermünk, ahol a fővárosi edzőtermek közül az egyik legmodernebbet tudtuk létrehozni, így remek körülmények között tudnak készülni bokszolóink.
Népszigeti és lágymányosi kajak-kenu telepünk is lépésről lépésre újult meg, és ma már nyugodt szívvel azt tudom mondani, hogy az MTK-s versenyzők ugyanolyan jó körülmények között készülhetnek, mint más klubok sportolói. Elkezdődött a megújítása – még van elvégzendő feladatunk – a pesterzsébeti evezős központunknak is, de itt is már nagyon nagy lépéseket tudtunk tenni.

– A 2016-ban átadott Új Hidegkuti Nándor Stadionunk az MTK második stadionja, hiszen az 1910-es évek elején épült itt a Hungária körúton az MTK első labdarúgó-stadionja, és valamivel több mint száz esztendővel később a második.

– Egy több elemből álló fejlesztést tudtunk Zuglóban, a Lantos Mihály Sportközpontban megvalósítani, ahol elkészült az ország legjobb atlétikai pályáinak egyike. Az idei budapesti atlétikai VB-re tekintettel, lévén ez a létesítmény lesz a verseny idején a sportolók edzőközpontja, jelenleg zajlik a pálya teljes felújítása.

– Átadtuk az 1888 négyzetméter alapterületű – 1888-ban alakult az MTK – atlétikai munkacsarnokunkat is, amelyben futófolyósó is készült. A további ütemben a Szőcs Bertalan vívótermünk teljes felújítása is befejeződött, amely a tőr- és párbajtőrszakágunk felnőtt és korosztályos sportolóinak felkészülési helyszíne. Utolsó elemként pedig átadtuk a küzdősportcentrumunkat, a karate- és a cselgáncsszakosztályunk otthonát.

– De „tovább is van, mondjam még”, hogy egy remek rap szám szövegének egy részét ide idézzem. Befejezés előtt áll a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiánk vadonatúj, 21. századi színvonalú létesítményegyüttese, a volt Józsefvárosi pályaudvar területén. 2023 tavaszán már birtokba vehetik a labdarúgó-palánták, és ez bizony a profi csapatainknak is remek felkészülési helyszín lesz.

– Szándékosan a végére hagytam talán a legfontosabb hírt, hogy sok nekifutás, előkészítés, az építőipar hol ilyen, hol olyan nehézségei okozta akadályokat legyőzve, idén elkezdődik a legnagyobb léptékű, az egész fantasztikus létesítményfejlesztési programot megkoronázó Kerepesi úti MTK Sportpark építése is, amely várhatóan 2024 végére készül el.

– Joggal mondhatjuk, hogy idén, 2023-ban, amikor a 135. születésnapját ünnepli az MTK, úgy futunk majd neki a második 135 évünknek, hogy az előttünk álló száz esztendőre a létesítményeinket tekintve rendben vagyunk. Soha még a klubunk történetében, a legnagyobb léptékű sportlétesítmény-fejlesztési időszakokat is ideszámítva, ilyen mennyiségben, számosságban, ilyen színvonalú sportlétesítmény még nem állt a rendelkezésünkre. Tehát, hogy kicsit a kockásabb módon fogalmazó sporttudósok stílusát ide idézzem: sportlétesítmény oldalról az MTK rendben van.

– Mindez a közös teljesítményünk, a közös büszkeségünk. Nagyszerű teljesítményt nyújtottak a kollégáim, akik ezeknek a fejlesztéseknek a munkálatait előkészítették, irányították. És nem azért, mert “másodállásomban” közéleti szereplőként kormánypárti politikus vagyok, de köszönet illeti ezért a történelmi léptékű sportlétesítmény-fejlesztési programért Magyarország Kormányát is, hiszen ezeknek a fejlesztéseknek a döntő része, több mint 90 százaléka kormányzati támogatásból tudott megvalósulni. Mindezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően az MTK létesítményei olyan színvonalat értek el, amely tökéletes hátteret nyújt a legmagasabb szintű sporttevékenységnek.


– A létesítmények tehát rendben vannak, de elnökséged alatt milyen eredményeket értek el a klub sportolói?

– Évről évre elkészítjük saját magunk számára is a 365 napos mérleget, de az elmúlt hetekben jutott eszembe, hogy nézzük meg egy nagyobb időszakra vonatkoztatva is, hogy 2010 és 2022 közötti milyen teljesítményt is nyújtottunk. 2010 óta az MTK sportolói két olimpiai bajnoki aranyérmet, három ezüst- és három bronzérmet szereztek. Tehát ebben a kicsivel több mint egy évtizedben nyolc olimpiai éremmel gazdagítottuk az eddig sem szegényes olimpiai éremtáblázatunkat.

– Ami a világbajnokságokat illeti, 20 arany-, 15 ezüst- és 16 bronzérmet tudunk felmutatni, ami testvérek között is több mint félszáz világbajnoki érmet jelent.

– Európa-bajnokságokon még ennél is jobb a teljesítményünk, még nagyszerűbbek a sikereink: 38 aranyérem, 38 ezüstérem és 36 bronzérem. Ez több mint száz Európa-bajnoki érem, amit az MTK sportolói szereztek.

– S amit a legelképesztőbbnek tartok: a magunk mögött hagyott picivel több mint egy évtizedben sportolóink több mint hétszáz magyar bajnoki győzelmet arattak, négyszáznál is több bajnoki ezüstérmet és közel ötszáz bajnoki bronzérmet, harmadik helyezést szereztek. Ha ezt összeadjuk, ezerhatszáz magyar bajnoki dobogós helyezést kapunk. Ha pedig az Európa- bajnoki, világbajnoki és olimpiai eredményeket is hozzáadjuk, akkor az ezerhétszázat is bőven meghaladja az elért érmeink, dobogós helyezéseink száma az elmúlt 12 esztendőben.
Mindez azt hiszem magáért beszél, büszkék vagyunk és kalapot emelünk sportolóink elképesztő teljesítménye előtt. Innen nézve azt gondolom, hogy semmi túlzás nincs abban, ha úgy fogalmazok, újra az egyik legeredményesebb, legsikeresebb klubjává lettünk a magyar sportnak. Ez volt a vágyunk, a reményünk, ez volt a határozott tervünk! Az álmaink és a terveink is teljesültek.


– Sajnos közben elvesztettünk olyanokat, akikre méltán lehetünk büszkék.

– Minden magyar sportszervezet számára példamutató a Magyar Olimpiai Bizottságnak az az évtizedek óta működő hagyománya, hogy minden közgyűlés mindig azzal kezdődik, hogy a magyar olimpiai család megelőző találkozásunk óta eltelt időszakának halottjairól megemlékezünk. A magyar olimpiai mozgalom azon szereplőiről, akik között sokszoros olimpiai bajnoktól kezdve, egy-egy olimpián indult sportolóig, nagyszerű edzőktől, a sportágak versenyzőinek felkészülését segítő más sportszakemberekig, sportvezetőkig sokan szerepelnek. Helyes, ha mostantól kezdve mi is így járunk majd el, és most így a 2022-es esztendő végeztével tekintsünk vissza, és emlékezzünk meg azokról a nagyszerű, az MTK családhoz hosszú-hosszú éveken keresztül tartozó sporttársainkról, sportolókról, edzőkről, sportvezetőkről, akik már nem lehetnek velünk. Itt hagyott bennünket Kállai Gábor, az MTK Budapest és az egyetemes magyar sakksport kiemelkedő versenyzője, edzője, szövetségi kapitánya, szakosztályunk vezetője és elnöke. Görözdi György barátunk, aki a klub létesítményfejlesztési igazgatójaként dolgozott, és a korábban az általam említett nagyszerű sportlétesítmények építésének, felújításának előkészítésében, a mérhetetlen mennyiségű idegeskedéssel, feszültséggel, nagy munkateherrel járó beruházások lebonyolításában, végrehajtásában működött közre. Elvesztettük Jóny Istvánt, az MTK volt ügyvezető elnökét, aki évtizednél is hosszabb időn keresztül volt a klubunk vezetője. Ugyancsak a 2022-es esztendőben hagyott itt minket Udvarhelyi Gábor, az MTK vívószakosztályának szó klasszikus értelmében vett oszlopos tagja, az egyik legnagyszerűbb MTK-s mester, aki a magyar vívóválogatott szövetségi kapitányaként az egyetemes magyar vívósportért is nagyon sokat tett.

– Az egész országot megrázó tragédia volt Törőcsik András elvesztése, aki az Újpesté, de karrierjének egy szakaszában – számunkra megtisztelő módon – az MTK labdarúgócsapatához csatlakozott, és volt szerencsém őt kék-fehér mezben látni pályára lépni. De Szőke Péter, Dehény Ferenc, Klug Lajos, Bodó Andrea, Salim József, dr. Szabó Miklós, atlétikai szakosztályunk volt vezetője is a 2022-es esztendő MTK-s halottjai sorába tartoznak.

– Az MTK szellemiségéhez híven emléküket mindörökké megőrizzük.


– 2022-ben Hidegkuti Nándorra emlékeztünk.

– Az MTK-nak nem számos, hanem számtalan zseniális alakja van, köztük az egyik legnagyobb ikonjaink egyike Hidegkuti Nándor, aki a magyar labdarúgás egyik legnagyszerűbb időszakában, világverő válogatottunk, az Aranycsapat legendás csatára volt. 2022-ben születésének századik, halálának huszadik évfordulója alkalmából Nándi bácsi emlékéhez méltó megemlékezés-sorozatot szerveztünk az MTK Budapest Labdarúgó Zrt.-vel közösen.  2022. november 25-én az Aranycsapat 1953-as legendás mérkőzésének, a 6:3-nak az évfordulóján egy diákvetélkedőt is az útjára indítottuk: a Nagy Magyar Fociteszt Diákoknak feleleveníti a magyar labdarúgás múltját és jelenét, az Aranycsapat, és Hidegkuti Nándor sikereit, valamint a magyar válogatott közelmúltbéli remek szerepléseit is. A vetélkedőnek köszönhetően több tízezer fiatalhoz, diákhoz fognak eljutni a magyar labdarúgás sikerei.

– Mit kívánsz magadnak és a klubnak 2023-ra?

– Az idei esztendő azért lesz egy kicsit furcsa a sport szempontjából, mert már kicsit hozzászokhattunk ahhoz, hogy szinte minden évben olimpia van: 2021 lett a 2020-as olimpia éve, 2022-ben pedig téli olimpia volt, idén viszont nem lesz olimpia. Az olimpiai sportágak szempontjából a 2023-as esztendő megint egy olimpiát megelőző év, és tudjuk jól, hogy 1992 óta - amikor a nyári olimpiai játékokon, majd alig később a téli olimpiai játékokon is megjelent a kvalifikáció rendszere – már nem a nemzeti olimpiai bizottságok döntik el, hogy mely csapatot, sportolót nevezik az olimpiára, hanem az indulási jogot versenyeken kell megszerezni. Már az is óriási teljesítmény, hogy a kvalifikáció során az indulási jogot megszerezze egy sportoló, vagy válogatott az ötkarikás játékokra. Valójában tehát két olimpiáról is beszélhetünk: van egy hosszú előolimpia, ahol néha az olimpiai verseny színvonalának megfelelő, vagy sokszor nehezebb megmérettetésen kell kivívni azt a jogot, hogy indulhasson a sportoló az olimpián, majd következik az indulási jogot szerzett sportolók összecsapása, versenye, ami maga az ötkarikás játékok.

– Az MTK sportolói jól teljesítettek a tokiói olimpiát megelőzően: tizenegyen szereztek indulási jogot, amivel a legtöbb indulási joggal bíró, a magyar olimpiai csapatnak legtöbb induló sportolót adó egyesület voltunk. Így én ezt a kiváló teljesítményt tartom célkitűzésnek a 2023-as, 2024-es időszakban is: az szeretném, ha az előttünk álló másfél évben újra mi, kék-fehérek adhassuk a legtöbb olimpiai indulási jogot szerző sportolót a magyar olimpiai csapatba.

– És persze arról se feledkezzünk meg, hogy klubunk idén a 135. születésnapját, alapításunk kis jubileumát fogja ünnepelni. Abban bízom, hogy a 2021-es és 2022-es szereplésünkhöz képest, amikor ugyan ott voltunk az ötödik, illetve hatodik helyen a legeredményesebb magyar sportegyesületek rangsorában, de a megelőző évekhez képest, amikor öt évből négyszer is dobogón végeztünk, sőt egyszer mi voltunk a legeredményesebb magyar sportegyesület, a 2023-as évben újra fel tudunk lépni erre a dobogóra, tehát a három legeredményesebb magyar sportegyesület egyike az MTK lesz. 

– Jó évet remélek 2023-tól, sikerekben és sportsikerekben gazdag esztendőt!

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!