Tenisz
Fucsovics Márton

„Nem dőlhetünk hátra, de örüljünk, éljük meg a sikereinket!” – Deutsch Tamás

Publikálva: 2022.01.02 Frissítve: 2022.01.01 MTK Budapest

Ahogy az elmúlt hét esztendőben, úgy idén is évértékelőre kértük az MTK Budapest elnökét, dr. Deutsch Tamást.

A beszélgetést nem tudtuk mással kezdeni, mint az életünket meghatározó, megváltoztató, koronavírus-járvány okozta helyzettel, amellyel közel két éve élünk együtt.

Lehet az ember tanár, művész, alkalmazott, politikus, újságíró, vállalkozó, benzinkutas, nyugdíjas, sportoló, vagy akár sportvezető, ha végiggondoljuk a magunk mögött hagyott 2021-es esztendőt, arra még mindig alapvető hatással volt a koronavírus-járvány. És itt érdemes is megállnunk egy pillanatra, hiszen tavaly ilyenkor, annak az évnek a végén, amikor a pandémia váratlanul és drámai módon ránk tört, már reménykedve vártuk, hogy ha majd végre elérhetővé válik a koronavírus elleni oltás, az talán nem egyszerűen csak védelmet fog nyújtani, hanem vele együtt viszonylag belátható időn belül visszatérhet az életünk a régi kerékvágásba is. És ez nem sokkal később valóssággá vált: 2020 végén, 2021 elején lett vakcina, amely valóban az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy megvédjük az életünket, az egészségünket, a szeretteinket és a környezetünket. Idén viszont azzal is szembesülnünk kellett, hogy a tudósok, orvosok és víruskutatók szerint a koronavírus újabb és újabb mutációinak megjelenése miatt az oltás mellett is a járvány talán még évekig részét fogja képezni az életünknek. Oltás van, véd is, de újabb és újabb megbetegedés-hullámok lesznek. Köszönet illet mindenkit, aki a nap 24 órájában szakadatlanul a járvány elleni védekezésben dolgozik. Az ő áldozatos munkájuknak köszönhető, hogy a lehetőségekhez képest normálisan, fenyegetés nélkül tudjuk élni az életünket.

A 2021-es esztendőnk tehát a védőoltásoknak köszönhetően egyfelől a fellélegzés éve volt, másfelől pedig a szembesülés volt azzal, hogy hosszabb távon is velünk marad a járvány, így a sportban is jelen lesz, ahogy az életünk minden területén.

Az MTK-családunk pedig akárcsak tavaly, úgy idén is fegyelmezettségben, szolidaritásban, a másokra való odafigyelésben, törődésben és a kényelmetlen szabályok betartásában is kiválóan vizsgázott.  Ezúton is köszönöm mindenkinek!

Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy az Operatív Törzs, a védekezést irányító kormányzati szervek, a sport döntéshozó testületei, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a sportági szakszövetségek és az egyesületek közösen nagyon jó döntést hoztak és hajtottak végre, amikor a válogatott sportolók az elsők között kaphattak meg az oltakozásban is minden lehetőséget a védekezésre. Ez kellett ahhoz, hogy a lehető legzavartalanabbul tudjanak készülni, és – ma már látjuk, hogy – ez a döntés versenyelőnyt jelentett az olimpiai-, a paralimpiai-, a világ- és Európa-bajnoki szereplések során.


Folytassuk labdarúgással, bár ez most nem a legvidámabb téma!

Az érzéseimet illetően csak Karinthy Frigyest tudom idézni: „álmomban két macska voltam, és játszottam egymással”. A rossz hír, hogy ez nem egy álom, hanem maga valóság: egyszerre vagyok nyugodt, mint klubelnök és kétségbeesett, mint szurkoló.

Tény, hogy az MTK labdarúgásában most nagyon nehéz a helyzet.

De mindenekelőtt egy valamit tisztáznunk kell: az MTK labdarúgó-szakosztálya 1993 óta nem az egyesületünk része, ugyanis ekkor tették kötelezővé, hogy csak önálló gazdasági társaság működtethet élvonalbeli futballcsapatot. Természetesen egy test egy lélek vagyunk, de az MTK futball lassan 30 éve egy önálló sportszervezet, amiben nincs benne az egyesületünk. Ezért a Magyar Testgyakorlók Körének és annak elnökének sincs beleszólása a dolgaikba, és ez persze visszafelé is igaz.

Ennek ellenére, ha felmérést készítenénk, akkor még a szurkolóink nyolcvan-kilencven százaléka is biztosan azonnal rávágná, hogy az egyesület részét képezik a focisták. Pedig nem.

Visszatérve a kérdésre, klubelnökként nyugodt vagyok, mert a labdarúgás – a fájó kudarcok ellenére is – jó kezekben van. Tőkeerős a tulajdonos, a klub egy jó fejlesztési koncepciót fogalmazott meg. Persze a remek tulajdonos, a kiváló vezető is tud rossz döntéseket hozni. Az olasz edző szerződtetése pontosan ilyen tévedés volt. Magánemberként, szurkolóként csak azt tudom mondani, hogy a rossz tréner nem is jó szó rá, a sarlatán sokkal kifejezőbb...

Kék-fehér drukkerként viszont el vagyok keseredve, főleg, ha ránézek a tabellára, és ez így is lesz minimum 2022. január 30-án, vasárnap délután ötig.

Meggyőződésem, hogy közép- és hosszú távon a labdarúgóklub sikerre ítéltetett, rövid távon pedig amit látok, az a menekülés a kiesés elől. A tavaszi tizenhat mérkőzés erről fog szólni. Aztán hogy ez majd sikerül, vagy sem, esetleg a menekülés úgy jön össze, mint sokaknak, hogy egészen az ötödik-hatodik-hetedik helyig lépnek előre, azt nehéz megmondani.

Sokszor elmondtam már: a legfontosabb kötődésem az MTK-hoz, hogy a fanatikus szurkolója vagyok. Ha tehetném se szólnék bele a focisták ügyeibe, hogy nem is tehetem, végképp nem marad más, mint hogy minden korábbinál lelkesebben szurkoljak.

Beszéljünk most azokról a sportágakról, melyekbe beleszólása van az elnöknek!

Nagyon szép kék-fehér évünk volt! Persze nem dőlhetünk hátra, de örüljünk, éljük meg a sikereket! Mindig is hibának tartottam amikor nagyszerű győzelmek, diadalok idején valahogy a sikerekhez kapcsolódó kellő szerénység, az ünneplés helyett átfordul a „szép, szép, de azért vannak hiányosságaink, nyerhettünk volna még több aranyat is” vélekedésbe. Igenis van mire büszkének lennünk, van minek örülnünk, hiszen az egyesületek rangsorában az előkelő negyedik helyen végeztünk. 2010 előtt a klub nagyon ritkán tudott akár csak bekacsintani a legjobb öt közé. Azóta pedig voltunk már a legjobbak, másodikak, harmadikak is, de soha nem voltunk a legjobb ötön kívül. Gratulálok a Honvéd, a Fradi és az Újpest eredményeihez, idén ők előztek meg minket.

Hatalmas öröm, hogy nyáron a tokiói ötkarikás játékokon az MTK Budapest sportolói három bronzérmet szereztek – köztük egyesületünk századik olimpiai érmét (A kardozó, Szatmári András szerezte – csapatban. A szerk.) – és egy ötödik helyezést is elértek.  Egész hihetetlen, de ha az MTK egy ország lenne, az olimpiai érmeket számolva bizony a 38-adik helyen állna, de mi „csak” egy magyar klub vagyunk, egy büszke magyar klub, és ezzel a száz éremmel sem vagyunk itthon a legjobbak.

Fantasztikus teljesítmény, hogy Tóth Krisztián idén három világeseményen is megmérettette magát, és mindhármon érmet szerzett, de Szatmári András, Hárspataki Gábor, Salim Omar Gergely, Pigniczki Fanni, Krizsán Xénia, dr. Nguyen Anasztázia és Szőllősi-Zácsik Szandra előtt is le a kalappal! Mindenkinek szívből gratulálok ahhoz, hogy kijutott az olimpiára, és ahogy ott szerepelt!  És külön köszönet a kiválóságainkat felkészítő nagyszerű edzőinknek!

Ugyancsak szívmelengető, hogy a sportági szakszövetségek nyolc sportolónkat választották meg az idei esztendő legjobbjainak a saját sportágukban. 

2021-ben az MTK Budapest sportolói – az összes felnőtt és korosztályos világversenyt, illetve magyar bajnokságot számolva – 130 arany-, 117 ezüst- és 133 bronzérmet szereztek. Hihetetlen teljesítmény, ami bizonyítja, hogy az MTK továbbra is egy nagy hagyományokkal, időtálló értékekkel bíró klub, amelyik ismét nagyszerű eredményekkel rendelkezik. A XXI. században is a magyar sport egyik legmeghatározóbb egyesülete vagyunk, mind méretben, mind eredményességben, teljesítményben és a szakmai és szervezeti újításokban is. Innen ugyan nem egyszerű még előrébb lépnünk, de az biztos, hogy a jelenlegi pozíciónkat meg kell tudnunk őrizni!

Hogyan tovább 2022-ben?

Nagyon izgalmas esztendő előtt állunk, tele nagy tervekkel és álmokkal. Két óriási sportlétesítmény-fejlesztési projektbe is belevágunk, egy pedig már javában zajlik. Reményeink szerint mihamarabb átadásra kerül a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiánk új épületegyüttese, a Józsefvárosi pályaudvar korábbi területén. Megkezdődik a mintegy 10 hektáros területen az új sportlétesítmény együttesünk, a Kerepesi úti MTK Sportpark építése is, ahol tucatnál is több sportág, ezernél is több sportolója lelhet otthonra, a lehető legmagasabb színvonalat biztosító körülmények között. A klubunk lehetőségeit évtizedekre meghatározó beruházás a terveink szerint az olimpiász végére befejeződik. Ráadásul 2022-ben átadjuk karatékáink és dzsúdósaink új otthonát, a Csömöri úti a küzdősportcentrumunkat is.

A Brüll Alfréd Akadémia életében is egy léptékváltásra készülünk, amely megalapozza majd az előttünk álló évtizedünket. Meggyőződésünk, hogy a következő évtized magyar és ezáltal a nemzetközi sportsikereit az fogja meghatározni, hogy a döntő részben kiváló sportlétesítményekkel, a mindennapi felkészüléshez, versenyzéshez szükséges színvonalas sporteszközökkel, a sport működtetéséhez szükséges megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezve, sportmódszertanban, sportpszichológiában, illetve sportegészségügyi megelőzésben és rehabilitációban ki tud a leginnovatívabb lenni. A különböző korszerű felkészülési módszerek alkalmazásában ki tud nagyobb versenyelőnyre szert tenni. Egy sportmódszertani központot szeretnénk ezért kialakítani, amelynek az egyesület minden sportolója a kedvezményezettje lesz, kezdve ötévesektől, egészen a szeniorokig.

És persze arról se feledkezzünk meg, hogy februárban kezdődik a téli olimpia, amelynek végre úgy vághatunk neki, hogy már nem kell azt mondanunk, hogy ez nem a mi versenyünk. Az olimpiai keretben ráadásul vannak MTK-sportolók is. Biztos vagyok benne, hogy újabb magyar sportcsodák születnek majd Pekingben!

Egy szó, mint száz, az álmok megvalósításához kívánok a sportolóinknak, a szakmai stáboknak, a munkatársainknak és a szurkolóinknak is jó egészséget és békés új esztendőt!

Fotó: Szakács Paul

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!